Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1897

- 116 terjesztettek. 15-ikéig a tanári kar fontos okokból felvehette a tanulókat, de ezutáu már a fó'igazgatóhoz utasította őket, a ki a hó végéig felvehette azokat. A ki később jelentkezett, az vagy ismételt, vagy magántanulónak iratkozott. Az 1890-iki Középiskolai Rendtartás ezektől az intézkedésektől csak annyiban tér el, hogy a főigazgatónak a jogát két hónapra terjeszti ki, a vallás- és közoktatásügyi miniszter pedig megengedi, hogy az a tanulókat évközben is felveheti, de ekkor az illetőnek a felvétel időpontjáig elvégzett tananyagból pótló vizsgálatot kell tennie.

1) Az első osztályra való felvételnek a maximuma rendszerint a 12 év volt ; de azért alapos okokból még az idősebbeket is felvette a tanári kar. Sőt a midőn a nagy-szebeni tanári kar azt indítványozta 1868-ban, hogy az első osztályba való felvételnél a 14-ik esztendős kor állittassék meg maximumnak, a pápai benczés tanári kar a legerélyesebben ellentmondott ennek az indítványnak. A főigazgatóhoz felterjesztett megokolásában a tauári kar a többi között arra hivatkozik, hogy uem fogadhatja el a szebeui tanári karnak azon érvelését, hogy 5—6 év korkülönbség a tanulók erkölcsére veszélyes lehetne, mert a tapasztalás azt mutatja, hogy sokszor az egyenlő korúak között is nagy elvetemiiltség fordul elő, s hogy máskülönben is a kisebb tanulók sokszor nagyobbakkal vannak szálláson, a kiktől a rosszat épúgy megtanulhatják, mint tanuló társaiktól, s hogy a tanári kar éber őrködése akadályozhatja meg leginkább a rossznak kifejlődését s hogy igazságtalanságot követnénk el azokon a falusi gyerekekeu, a kik jobbára 14 éven túl jönnek a gymnasiumba. Mindezek felsorolása utáu a tauári kar a régi szokás fentartását javasolja.

2) Megtörtént az is, hogy egyik tanuló évközben kérte valamely osztályba a felvételét. Ha az ilyen kitudta mutatni, hogy az előző években az osztályt, a melybe felvétetni akart addig az időpontig, a mikor felvétetni akart, már elvégezte, akkor felvették.

3) Ha valamely tanuló évközben jött más intézetből s a gymnasiumba való felvételét kérte, előbb volt igazgatójától kértek informátiót ; s ha az jó volt s azoukivül iskolaváltoztatását valamely okos okkal megokolui tudta ; p. o. szüleinek átköltözése, nagyobb fegyelem stb. vették fel az iutézet növendékei közé.

4) Az előadások napi rendje, (óraszám), kis és nagy szünidők ideje és tartatna. Hétköznapokon reggel 7 órakor harangoztak először ; fél 8-kor templomba mentek, azután előadást tartottak. Délután az első csengetés télen fél 2-kor, nyáron kettőkor,

5) későbbi időben fél 3-kor, s utánna félóra múlva kezdődtek az előadások, a melyek a Ratio Educationis korszakában délelőtt, keddet kivéve, a midőn csak két óra volt, harmadfél, délutáu pedig 2 órafolyásig tartottak.

6) Heti óraszám 20. Az Entwurf életbe léptetésével szaporodtak az előadandó tárgyak s természetszerűleg szaporodniok kellett a napi és a heti óráknak is. A napi órák maximuma 5, minimuma 3. Heti óraszám az I. II. osztályban 23, a III. és IV.-ben 26, 1862/3-tól 1867/8-ig, illetőleg 1870/1-ig az I. és ï) Középisk. Rendtartás 1980. 2. 2) Gymn. Lvt. 3) Gymn. Lvt. 1887. *) U. o. 5) Quaedam not. 6) Ratio Educationis. 8*