Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1896

— 37 így tehát a talajviszonyok is nagyon kedvezők a Duna ezen szakaszánál a lerakodásokra. A meder tágulhat, iszap szaporodik, mélyítés nem történhetik és így a lerakodások létrejöhetnek. A dévényi szorulatból kijutva a nagytömegű viz laza talajú tágas medenczét talál, s mint minden folyó szorulat után tágas térre jutva rugalmasságánál fogva hajlandó a szétágazásra. Ennélfogva számos ágra oszlik, és a megnövekedett vízmennyiség a szilárd anyag felvétele s a nagyobb érintkezési felület által ellensulyoztatik, minek eredménye a viz szállító képezségének csökkenése. A folyam sodrának változtatásával a laza talajban majd egyik, majd a másik partot támadja, s az így szerzett iszappal a már felső részen megnövekedett iszaptartalmat gyarapítja, minek folytán nem lévén képes azt tovább szállítani, lerakja. A nagy vizbőségű folyók nagy iszaptartalma is a tágas, laza talajú medencében csökkent szállító képesség a távolabbi és általános tényezők, melyek a lerakodást előmozdítják. A helyi körülmények, melyek a lerakodást előmozdítanák, még nem határozhatók meg, mivel a folyam egy rövid távolságain a folyam sodrának változása, az iszaptartalom és szállítóképesség eltérése nehezen határozható meg.

1) De hogy ezen helyi körülményeknek is nagy befolyásuk lehet a szigetképződésre, abból is látható, hogy épen a csallóközi Duna medrében tűnnek el a zátonyok és szigetek, viszont meg ujak keletkeznek. A mint láttuk a Dunának Komárom alatt következő távolságain a szigetek fellépése fokozatosan csökkenik. Ezen tény az előbb említett okokkal ellenkező tényekből magyarázható. *) Lanfranconi szerint az osztrák Duna szabályozása folytán Dévény-Komárom közt gyarapszik az iszap. Ily helyi körülmény az esés változása. Távolság km.-ben Hol? A viz magassága Adria fölött 0 11.5 25 < 44.6 59.1 81.1 101.2 125 Dévény Pozsony Oroszi Doborgaz Remete Szap Gönyő Komárom 134.75 130.30 127.40 129.41 114.60 109.11 106.85 104.70