Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1896

- ihr áramlásoknál lehordódik a lerakodások felszíne úgy, hogy a kiemelkedő szigetből csak zátony lesz. Legérdekesebb a lerakodások eltűnése, midőn más helyen ismét előtűnnek, az az vándorlásuk. Az ily vándorlások leggyakoriabbak parallel, laza medrü folyóknál, a midőn a folyam sodrának kanyargó helyváltozásával a parti » homokpadok a nyugodtál)!) helyek változásának megfelelő helyváltozást szenvednek. e) A jégállás szintén idéz elő változást. Az ezen esetben végbemenő visszatorlódása a víznek rendesen növeli a lerakodásokat a csendes helyeken. Azonban ezen lerakodások csak kis méretűek, mert ilyenkor a folyam csak lebegő részeket tartalmaz. A jégtorlódás megszűnésével a sokkal erősebb áramlás az előbbeni munkát megrontja, s nagyobb munkát visz végbe. Az áramlás hoz magával törmeléket, s a mélyebb helyeket kitölti; más helyekot kisöpri, mélyíti; szigeteket viz alatti zátonyokká alakit át. De végeredményben a jégállás és megtorlódás alkalmával véghez menő változásai a lerakodásoknak nem oly hatalmasak és szembeötlők, mint azt az óriási munkamennyiségtől várhatnók. A Duna szigeteinek csoportosulása. A Duna szigeteinek fellépésénél a már említett létrehozó tényezők határozott befolyása részletesebb térkép első szemlételénél is szembeötlő. Az általános tényezők, melyek a lerakodások létrojövését előmozdítják; az iszap, illetőleg a szilárd anyag szaporodása és a viz eleven erejének illetőleg szállítóképességének alászállása. A legáltalánosabban ezen két tényezőtől függnek a lerakodások. Közelebbről vizsgálva a dolgot, tekintetbe veendők azon tényezők, melyek a fenn említett két körülményt előidézik, A szilárd anyagot szaporítják az erős mellékfolyók, a fő és mellékfolyók könnyen málló medre A szállító képességet alászállítja maga az iszapmennyiség szaporodása, továbbá egyes helyi körülmények, melyek a mederben 13 víz eleven erejét helyileg csökkentik, melyekről már szintén volt szó. A DuníTmederviszonyai több munkában tárgyaltattak, de kü-