Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1895

— 64 — a vonalzó használatára, miként kell annak segítségével egyik ponttól a másikig egyenes vonalakat, egyik vagy másik fölé azoknál hosszabbakat vonni ; az egy­szerűbb geometriai scálákat a körző segítségével mintegy a saját kezeiken és lá­baikon felosztani, azoknak használatát bármely vonalnak megmérése által meg­mutatni. Azután a körző használatára szoktatja őket, húzatván velük körvonala­kat s azokat a küllővel hat egyenlő részre osztatja, s bele szabályos hatszöget, majd, elhagyja a második osztási pontokat, szabályos háromszöget alakít ; vagy a hat pontból ugyanazon körzőnyilással köröket húz és igy rózsaalakot rajzol ; a mely gyakorlat a mennyire gyönyörködteti, annyira éleszti is a gyermekek elmé­jét. Továbbá a függő ónnak használatát nem csak szavakkal magyarázza meg, hanem kezének segítségével annak a használási módját is megmutatja ; pl. az egyenes vonalon adott pontból függőlegest állitaní, vagy a vonalon kivül fekvő pontból merőlegest bocsájtani és így a derékszöget, azaián a tompaszöget és he­gyes szöget megtanítja alakítani. Ily módon mindez a gyermekekre nézve való­ságosjáték és tréfa leszen; s midőn alkalmat nyujtunk vele az itélő képesség és a képzelő tehetség hathatós gyarapítására, egyszersmind sok latin szavat, nevet és igét (mint numerus, additio, subtractio, regula, norma, circulus, díameter, cent­rum, perpendiculum, angulus rectus, obtusus, acutus sbt.) a gyermekek emléke­zetébe játszva vésünk be. Ezekhez csatolandó a háromszög, négyszög, sokszögek, különösen a szab. hat és hétszög, a szabályosság és szabálytalanság megmagya­rázására, a mely alkalommal mindegyiket a körző és vonalzó segítségével a táb­lára vagy tiszta papirra kell lerajzoltatni ; végre, a párhuzamos vonalak, az el­lipis, csigavonal és tojásídom rajzolási módja tárgyalandó. Második osztály. (Syntnxis). Ebbe az osztályba foglaljuk a gramatistákat és syntaxistákat. A gramatisták a nevek nemeinek és a decliuatioknak, az igék perfektumainak és supinumainak megismerésében gyakorlandók és fordítják Cicerónak „De senec­tute u czimü munkáját. A syntaxisták a „figurata coustructiot" tanulják, majd a beszéd 8 részét, végre elemezve fordítják Julius Caesart és Cicero kiválogatott leveleit. A fennebbieken kivül a gramatisták a hét bizonyos óráiban a nevezetlen és nevezett számokkal való szorzásra oktatandók. A melyeknek tárgyalásánál a Nepper-féle vonalak alakítása és használása is megmutatandó, a melyeknek se­gítségével az egyszeregy (abacus Pithagoricus) nélkül is játszva lehet elvégezni a szorzást és az osztást. A syntaxistákkal a törtszámokkal való összeadás, kivonás, szorzás és osz­tás gyakorlandó ; úgyszintén a négyzet- és köbgyőkvonás ; a hármas-, ötös- és ha­mis szabály példákkal világosi tan dók fel. A geometriából a kúp, henger, gula és a geometriai scala. Legfelsőbb osztály. (Wietoiica) Ebbe járnak a poéták és a rhetorok. A poétáknak, a kiket a vers mindenféle fajában gyakorolnak, előbb a költészettör­ténetét adják elő, hogy ez a költők fejedelmeinek, Ovidiusnak és Virgíliusnak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom