Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1895

— 56 — vezője és építészeti felügyelője, 1742-ben készült el. Maga Acsády szentelte fel s miután a főoltárra 2000 forintot adott, még végrendeletében is megemlékezett róla, a midőn 1744-ben belső felszerelésére 4000 frtot hagyományozott, a melynek azonban csak a kamatait használták erre a czélra. A templom, a mely ekkor a Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltetett, fényre nézve bátran vetekedik az ezen korban épült pálos templomokkal. A már említett főoltáron és a magas, égbe nyúló tetejű szószéken kivül, ritka templomokban találunk oly remek faragású székeket, mint itt a szentélyben levő két 12 személyre való kanonokszék. Dr. Pasteiner Gyula, jeles egyház-műrégészünk, nem győzte e két padot eléggé dicsérni s értéküket 10000 frtra becsülte. Úgyszintén faragottak a hajóban levő padok is, a melyeknek elején és végén Remete Szent Pál életéből van néhány jelenet remekül megelevenítve. Mindezeket 1786. év május 20-án II. József császár jogtalanul lefoglaltatta, — jóllehet egy szög sem volt belőle királyi adomány, — s az utolsó 15 rendtagot : Némethi Elek perjelt, László Sebestyén alperjelt, Barabás Gellért gymn. igazgatót, Kelemen György és Török Krizosztom magyar szónokokat, Hölczl Ágoston német szónokot, Kuzlics Özséb házgondnokot, Bálintfi Ágostont, Reisl János német ünnepi szónokot, Győri Gábort, Marton Lászlót a III. oszt. tanárát, Hérics Yinczét, Gyurkóczy Jánost a II. o. t., Szent Györgyi Gellértet az I. oszt. t. és Dékán Pétert jogos tulajdonuktól megfosztotta s a tanárokon kivül a többieket 192 frttal egyelőre nyugdíjazta, később különféle jobbára lelkészi állásokba helyezte. Szomorú szívvel hagyták el kolostorukat, a hol oly boldogok és megelégedettek voltak. A hivők könnyei kisérték a kitiinő lelkipásztorokat, a kik után hiába sóhajtoztak ; többé vissza nem nyerték őket. A kolostor és a templom kapui bezái'ódtak utánuk. Az elsőt nemsokára a császár németesítő hivatalnokai foglalták el, míg a másodiknak kapui egy évig zárva maradtak, a midőn a Helytartó Tanács Pápa város kértére két volt pálost, Kelemen Györgyöt és Hölczl Ágostont Pápára rendelte, hogy a volt pálosok templomában az első a magyar, a második a német „elárvult és megfogyatkozott" isteni tiszteletről gondoskodjék. A pápai pálos gymnasium. Hogy melyik évben állítottak Pápán a pálosok gymnasiumot, azt biztosan meg nem mondhatjuk ; de annyit határozottan állíthatunk, hogy letelepedésük kilenczedik esztendejében már tanítottak. Ezt tudjuk abból a körülményből, hogy 1647-ben a nagykáptalanhoz beterjesztett iratukban „studensekről" (tanulókról) tesznek említést ; Csáky pedig 1654-ben az egyik a perjelhez intézett levelében „szomszédos iskolaépületről" beszél. Talán nem tévedünk, ha azt állítjuk, a pápai pálosokról is, a mit a jezsuitákról mondottunk, a kik, a mint valahol letelepedtek, nem elégedtek meg a templommal, hanem azonnal iskolát is állítottak,