Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1895

- 18 ­Ha jelesek voltak a pálosok mint missionáriusok, nem volt csekélyebb ér­demük és bátorságuk, a melyet az akkor többször járványként fellépő pestis al­kalmával kifejtettek. Acsády Bonifácz 1662-ben Patakon öt hónapot töltött a pestisesek szolgálatában annélkül, hogy baja lett volna; 1663-ban Gersich Fü­löp Terebesen, 1679-ben pedig Bessenyei Márk, Szőcs Ágoston Ujhelyen, Pethő István, Welcziczky Anasztáz Terebesen, Süttó' Lőrincz Ónodon vannak a pesti­sesek lelki vigasztalására s esnek maguk is a kór áldozatául. Mit szóljunk azokról, a kik karddal kezeikben védelmezik a hazát a török s tatár ellen s vivják ki az elismerést a rend számára magának az esztergomi érseknek ajkairól? A rend Diariumjai egész hőstetteket jegyeztek föl egyesekről, a kik mint Nagy Miklós, Jurissevich Jakab, Grabantovich Ferencz, Majthényi László a török, Bessenyei Márk, Szörényi Ágoston pedig bátran harczoltak a felkelők ellen, a kik kérlelhetlenül pusztították birtokaikat, ostromolták és földig leronták kolostoraikat. Jött az 1683. esztendő, a midőn a török Bécs ellen indult. Közeledésének hirére a rend mária-thalli tagjai szétoszlottak ; egy részük a táborba ment, a másik az ország északibb kolostoraiban keresett menedéket. A generális Stomfa várába vonta meg magát; ide vitték a mária thalli csodatevő képet, ide az emléktárgyakat, az egy­ház és a kolostor fontosabb iratait és ingóságait. Alig voltak biztonságban, mái­megérkezett a török s vad pusztítást vitt véghez a thalli kolostorban és templomban. A szentostyákat a templomban széjjel szórta, az orgonát elrontotta, a szentek ereklyéit az oltárokból kiszórta, a szobrokat megcsonkította s ugyanekkor a nagyszombati házat is felégette. Bécsújhelyből, a hol a philosophia kurzus volt, szintén szétoszlottak a növendékek. Wolmuth Bernátot, Apponyi Imrét és Széplaky Györ­gyöt, a kik Bécs felé tartottak, a török portyázok elfogták. Az elsőt Győrnél kiváltották, a másodikat Belgrádba vitték, a harmadikat a táborban lefejezték. A theologiát ekkor Lepoglavába vitték át, a hol Mallesits Gáspár és Ivupinics Máté tanárok oly bátorságot öntöttek tanítványaikba, hogy azok kettő kivételé­vel mind kitartottak. A töröknek 1683-ban Bécsnél és Párkánynál történt leveretése reményt nyúj­tott a hazafiaknak, hogy hazánk nem sokára felszabadul a 1 ;>0 éves török rab­ság alól. Mindenki igyekezett részt venni Buda ostromában. A pálosok is elkül­dik soraikból Majthényi Lászlót, a ki már Visegrád ostrománál kitüntette magát, lovas és gyalog csapatokkal az ostromló sereghez. S miután gondoskodtak a hazáról, a maguk sorsáról sem feledkeznek meg. Hogy azon sok kolostorukat, a melyek Budán és a környékén feküdtek, a keresztény fegyverek győzelme esetére vissza­nyerjék, a rend titkára, Mallesich Gáspár, a rend nevében kérvényt szerkesztett, a melyet a bécsújhelyi pálos vikárius adott át Lipót királynak, a ki császári sza­vára igérte, hogy az igazságról meg nem feledkezik, de egyszersmind felkérte a vikáriust, „hogy övéivel ájtatosan imádkozzék fegyvereinek szerencsés sikeréért, mert ő bizodalmát az imádságba épugy helyezi, mint a fegyverekbe." 1) S midőn *) Acta Paulinorum. Tom. III,

Next

/
Oldalképek
Tartalom