Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1895

— 13 — tek nekik lakást adni, hogy mint papok az isteni tiszteletet végezzék ; mint íródeákok ügyes-bajos dolgaikat intézzék ; mint neveló'k és tanítók gyermekeik neveléséről gondoskodjanak. A világi elemmel való gyakori érintkezés a pálos rendben megszünteti az elzárkozott magányosságra való törekvést. Ezután részt vesznek a haza dolgaiban, hatnak oktatással, tanácscsal és útmutatással a társadalmi viszonyok fejlesztésében ; minden módon azon vannak, hogy honfitársaiknak hasznára és segítségére lehessenek ; a mi ismét emelte a pálost a közvélemény előtt s előnyére vált egyháznak, hazának és magának a rendnek is. Az idők azonban mind komolyabbakká lettek. A folytonos török háborúk pusztításai és a királyi tekintély alásülyedése folytán a fegyelem bomladozni kezdett a hazában s a vagyon fékevesztett keresése átterjedt a szerzetesekre is. A kolostori élet hanyatlása már Mátyás király idejében kezdett mutatkozni, még inkább terjedt Ulászló és Lajos árnyék-királyaink alatt, a midőn az általános elernyedés következtében a legjelesebb papok és szerzetesek az isteni szolgálatban elhidegültek ; tétlenségben s kicsapongásban kerestek enyhülést a papi vagy szerzetes élet szigora ellen. Bár a pálosokról még ekkor nem tesznek emlitést, de valószínűleg ezeknél sem volt meg már a régi nemes élet.

1) Bekövetkezett ezalatt hazánk szomorú sorsa : a mohácsi vész s ezzel a török foglalás s a protestantismusnak az ötszázados vallási egységet megdöntő korszaka. Pusztult minden, a mi a régi időre emlékeztetett. Nem hogy új kolostorokat nem alapítottak, hanem a fenlevőket is lerombolták. A pálosok 170 magyarországi kolostora közül alig maradt meg 10-12, a melyek, minthogy birtokaik nagy részét részint a törökök, részint a főpapok és főurak elfoglalták, alig tengették magokat ; „ a többieket pedig — mint a Chronotaxis szerzője írja, — részint a török sárkány, részint az eretnekség dühöngő hydrája (sokfejű kigyó) annyira kiirtotta, hogy soknak még a neve sem maradt fenn korunkra."

2) Ezt a megmaradt néhány kolostort sem tudták kellőszámú szerzetessel benépesíteni, mert oly idők uralkodtak, a midőn a tehetséges ifjú szivesebben ment a táborba, mint a kolostorba. Azoknak is, a kik szerzetesekké lettek, minthogy a folytonos háború folytán az iskolák az egész országban szüneteltek, ott a kolostorban kellett 3—4 év alatt a legszükségesebbeket, sokszor az irás és olvasástól egész a theologiáig, megtanulniok. Hogy várhatnánk tehát ilyenektől, hogy a mit meg sem tanultak, azt megtartsák, a régi szellemet megőrizzék, az eltévedetteket a helyes útra vezéreljék. Inkább maguk szaporítják elpártolásukkal az eretnekek számát a hivők nagy botrányára. S ha ezt a pálosokra alkalmazzuk, azt mondhatjuk, hogy a hires régi kolostorok rombadőltével, a melyek az életszentség, tudomány és művészet virágoskertjei valának, elenyészett a régi szellem, felbomlott a szigorú fegyelem a pálosok soraiban is. A pálos generálisok : Temavay István, Bratulich Simon, Zaicz János és Biell Rudolf, mindent megragadtak, hogy a régi fegyelmet helyre állítsák, de fárado*) Ádám Iván : Pálosaink építészeti emlékei. Egyházműv. lap. IV. szerk. Czobor B. 2) Chronotaxis Paulinorum. Acct. Benger. Kézírat. Orsz. Levt.