Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

cilla Venetiana Hauer. (Zanka, Hidegkút). Myophora custata Zeuk. (Vörös-Berény, Felső-Eörs, Hidegkút) Pecien Fuclis. Hau. (Zanka Hidegkút.) Gasteropodák : Natieella costata Minsteri (Felső Eőrs, Lovas. Csopak» Füred, Zanka, Sz. Király-Szabadja. Hidegkút.) Turbo recte costatus Hau. (Vörös-Berény, Felső-Eőrs, Litér.) stb. Cephalopodák : Auim. Dalmaticus Hau. (Litér.) Amm. Muchianus Hau. (Litér, Lovas.) stb. b) A közép triász szintén fellép a Bakonyban; ugyanis atarka-ho mokkő rétegeire majdnem mindenütt a kagylómész rétegei következnek. Ennek elterjedését illetőleg szintén két vonulatot lehet megkülönböztetni t. i. délit és éjszakit. A déli vonulat éjszakkeletről délnyugatnak, Iszka-Sz.-Györgytől Csórnak tart. Nagyon szépen mutatkozik a Csór feletti hegylejtőkön, hol sok jellemző kövületet (Arc. Studeri, Cer, binodosus, Halobbiasp. stb.) is találtak benne. A homokos diluvialís és harmadkori rétegekből felmerülő szilárd kőzetek sejtes „lauchwackok" és dolomitok; ezekre sötét szinü és vékony rétegzetii, lapszerkezetii mészkő következik nem nagy vastagságban ; ezt végre fehér kristályos dolomit fedi, mely már a fel^ő Triászhoz tartozik. Vörös-Berénytől éjszakra Meleghegyen át húzódik, tovább délnyugatra néhány elszigetelt előjövetelbeu a literi hasadékban folytatódik ; egyszerre déli irányba Felső-Eőrs felé kanyarodik és ismét szakadatlanul húzódik délnyugati irányban Füredig, hol a Tamáshegy déli lejtőjét képezi. Itt megszakad. Innen kezdetben egyes elszigetelt helyeken, később összefüggő, mindinkább gyarapodó vonulatban Örvényestől éjszakra fekvő magaslatokig nyomozható. Egy zavargás folytán, melynek iránya meglehetősen összecsap az örvényesi völgyével, kis félbeszakitás van. Ezen völgy nyugati oldalán ismét emelkedik a kagylómész és többféle zavargás következtében .nagyobb kiterjedést nyer és megszakításokkal Köveskálláig terjed, mely a kagylómész előjövetelének legdélnyugatibb részét képezi. Az éjszaki vonulat kisebb terjedelmű és Silynál (Öikti) kezdődik ; innen délnyugati irányban a literi hasidék éjszaki oldalán Sz. KirálySzabadgj-áig húzódik. Innen Hidegkút és Tót-Vázsonyig nyomozható oly módon, hogy a kagylómész egyrésze a tarka-homokkövet éjszakról, a másik része délről veszi közül. A Veszprémből N. Vázsonyba vezető úttól kissé délre húzódik és körülbelül 1% mfd szélességet ér el. Az éjszaki vonulat Nagy-Vázsonynál végződik ; a délin egész Henyéig találhatók egyes megszakított előjövetelek ; Gyulakeszin a kagylómész legalsó, a lemezes mészhez hasonló előjövetele található. A kagylómeszet alkotó kőzetek többé kevésbbé márgás, sötét vereses szinü mészkövekből állauak szarukő kiválással, továbbá szürke vagy kissé sárga szinü márgából és többnyire bitumines dolomitból.