Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894
hasonlítanak, 1) ha bár e/. is c<ak a hegységnek megfelelő arányban jelentkezik, kiválóan az éjszak-nyugati részen 2); nyelőik, töböreik vannak; némely hasadékaikból erős források fakadnak egész patakokat képezve, melyek gyakran ismét a sziklák alá bújnak. Karst jellenitiek különösen a Palota környékén elterjedő fensikok, de termékenységük által nagyon különböznek az isztriai Karsttól. Több helynn a szántóföldek mészkő darabokkal teljesen be vannak boritva, mí azoDban csak emeli termékenységüket, mert megkísérelték a földeket ezen mészkő rögöktől megtisztítani, de csakhamar abba hagyták, mint a szántóföldek termékenysége alálb szállott. Ezen érdekes hegységnek előbb földtani viszonyait fogjuk tárgyalni alulról felmenő sorrendben tekintettel a palaeontologiára, azután főbb vonásokban a hegység kialakulását és az ennél működő okokat. A földtani viszonyok. Triász. Habár — mint említve volt — a Bakony az Alpok kisebbített másolatának tekinthető, mégis egyesekben eltér tőle ; igy palaeozoi képleteket a Bakonyban sehol sem találhatni. A legrégibb képletek, melyek itt a legmélyebb napfényre jutottak a Triasz-é, és épen ezen képletek jellemző és nagy terjedelmű fellépése engedi meg az említett hasonlatot. Böck J. valószínűnek tartja, hogy a Triásznál régibb képletek is találhatók a Bakonybau. 2) A Triász-képletek leginkább az emiitett déli vonulatban lépnek fel és hosszkiterjedésük határául a Balaton hosszvonala vehető ; szélességi kitqrjedésíikuek pedig Palota, Veszprém, N.-Vázsony és Tapolczát összekötő országút vet határt. A régibb triaszi képletek a délibb illetőleg délkeleti és délnyugati összefüggő vonulatot képezik, míg a felsőbb Triász evvel párhuzamosan, többé-kevésbbé megszakgatva halad. A triásznál megkülönböztetni szokott mind a három emeletet találjuk képviselje u. m. a) alsó triász (Bundsandstein) b) közép triász (Muschelkalk, kagyló-mész) c) és felső triász (Keuper) emeletet. a) Az alsó triász képviselve van a tarka homokkő képlettel. Ez a Bakonynak csak a déli .fő lánczolatán lép fel és körülbelül a Balaton éjszak-keleti csúcsán kiindulva dél-nyugatnak halad egész Badacsony') Kerner. »Der Bakonyer Wald« Verhandlungen der Zoolog. Botan. Gesellst h ift. Wien 185(3. J) K röshegy déli alján Szarvad árok felső végén tölcsérszerü, függélyesen lemenő barlang van a mészkőben, mely »eleven fertés« név alatt ismeretes. Czuha patak. mely rendkívül meredek mészkő falak közt folyik", völgyének egyik oldalán Vinynyénél szinte látható egy mészkő barlang; úgyszintén Iharkuttól keletre Hajszabarna nevű hegy éjszaki meredek lejtőjén. *) A már idézett munkában. 36. 1,
