Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

— 39 — működő erők okozta gyűrődés folytán jöttek létre a hegyek, Ezen erő, mely nem egyébb, miut a föld kérgén nyilvánuló nehézségerő, a hegyrendszer hozszirányára függélyesen hat, mi által a támadási irány felé concav oldallal forduló iv jó létre. Már Dana az oldallagos nyomás mellett nyilatkozott. Mellett még a vulkanikus jelenségeket is ezen összehúzódásból magyarázza az által, hogy ezen munka hővé lesz. Altalánossá Heim a) különösen Suess E. b) tették ezen elméletet kivált az Aljpokra vonatkozó tanulmányaikkal. Minthogy a Bakony szorosan csatlakozik és tartozik az Alpesi hegyrendszerhez, tekintsük röviden ennek kialakulását. Az egész alpesi hegyrendszert, melyhez a Kárpátok és a dunántúli hegyek is csatlakoznak, ugyanazon oldalnyomás hozta létre, mely közös erő azonban helyi módosulást szenvedett. Általában DNy.-ról EK.-nek haladó csapás-irányt mutat az egész hegyrendszer és DDNy nek hajló ivet képez, mi arra mutat, hogy a horizontatis' oldalnyomás e:en irányból történt, mit ezen belső oldalnak meredek volta, valamint a gyűrődések EEKeleti irányulása is megerősít. Az Alpok, a Kárpátok, a magyar középhegység c), a horvát emelkedések, a dinári Alpok, a tengeri Alpok mind nyájan megegyező csapásirányt mutatnak, melyek elágazásaikkal eg\ titt az Alpok hegyrendszerét képezik. Mind É, ÉXy., ÉK.-re hajló ivet igyekeznek leirni ; az éjszaki és déli elágazásaikban a szerkezetet illetőleg oly megegyező különbözőségek mutatkoznak, hogy lehetetlen az erők közösségére nem következtetni, mondja Suess d). Az Alpok éjszaki és nyugati részénél sokkal szabályosabban mutatkoznak a gyűrődések, mint a keleti elágazásoknál. Kelet felé követve az Alpok vonalát zavarok lépnek fel a rétegekben ; erőszakos szakadások egész sora szakítja meg hirtelen a hegyrendszert. Az egyes elágazások keleti folytatása a mélybe sülyedt, csak a legfelsőbb részek, mintegy földalatti hegjség gerincei és csúcsai emelkednek ki. Ilyen lesülyedt hegylánc alacsony képviselője a Bakony is Ugyanis az Alpok kelet felé négy ágra oszolnak szét és mnit Suess mondja, legyezőszerüen ágaznak szét d) Az első ág Pozsonynál a Kárpátokban folytatódik, a második a magyar középkegység. mely ENy.DK. irányban halad a Balaton ENy.--i szélén és innen többszörösen megszakitva egész Dunáig Ezztergom és Budánál, ina) Untersuchungen über den Mechanismus d. Gebirgsbildung im Anschluss an die geologische Monographie der T<-di-Wind-gallen Gruppe.« B. I II. 1878. Heim Suesstól függetlenül körülbelül ugyanazon időben tanulmányozta a hegyek képződését és ugyanazon eredményre játott. I. B VI. és 284 1. b) Die Entstehung der Alpen és Das Anttitz der Erde. B. I. II. c) Hauer nevezte igy a Bakony, Vértes, Pilis, esztergomi, váczi, budai hegyeket, Mátrát és Bükkőt, sőt még a Zempléni és Homonnai hegyeket is is ide sorozhatónak véli. Jahrbuch stb. 1870. XX. 464 1. d) Die Entsehchung d. Alpen. 38 1.