Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

Bakony földtani — s palaeontologiai viszonyai és kialakulása. A déli alpok folytatását Magyarországban a dunántuli emelkedések képezik. Ezen emelkedések közül az alpesi typus legjellemzőbben jelentkezik a Bakonynak nevezett részén, m nt ezt Stäche, Paul, Hauer, Böck J. s mások kimutatták.

1) Ezen, aránylag csekély hegység oly rendkívüli változatos szerkezetet mutat, mint azt ily kis terjedelmen ritkán tapasztalhatni. Suess E. ugyanis azt mondja: „A Bakony-erdő a geologusok előtt egyike a legérdekesebb hegységeknek; oly változatos képződményekhez tartoznak a különböző előjövetelek, mint a milyent cs«k imittamott tapasztalhatni."

2) Hauer szeriut pedig annyira magán viseli petrographiai tekintetben az alpesi typust, hogy az egész hegységét az Alpok kisebbített másolatának tekinthetjük.

3) Hauer ezen szavai a Keszthelytől Dunáig észak-keleti irányban haladó hegységre vonatkoznak, de különössen állnak a szoros értelemben vett Bakonyra vonatkozólag, mel} Széke.-Fehérvár és Moor-Kisbér közti völgytől egész a Zala folyó tágas völgyéig terjed délnyugati irányban; Balaton medencéjétől pedig nyugati iráuyban a Rába síkságáig; éjszaknyugatnak hajolva hozzá csatlakoznak három kis ágban az u. n. SzentMártoni dombok egész Csanakig. Hossza éjszek-keletről délnyugatnak 74-2 — 80 km; szélessége 30-45 km. Függélyes tagozódása sem mutat nagyobb arányokat; legmagasabb emelkedései a Köröshegy 713 m. és Somhegy 667-4 m. magas. Magában veve nem nagy magssságok, de lia tekintetbe vesszük, hogy a Balatonnak tenger fölött való magassága körül-belül 115 m., a Rába síkságáé pedig 125 m., igy elég magasságra emelkednek a Rába síkságáéból. Viszonylagos közepes magassága is 300-350 m. A magaslatok csoportosulása főleg két vonalon történik, melyek csapás iránya egymással párhuzamos. Ennek megfelelően a Bakony hegységnél két láncolatot lehet megkülömböztetni : egy délit, mely némileg a Vértes folytatásának is tekinthető és a Balaton hosszában húzódik s dél') Flórája is a déli Alpokhoz sorolja, a mennyiben egyetlen, az éjszaki Alpokra jellemző növény sem található a Bakonyban, hanem annál több a délire jellemzőVerhandlungen der Zoolog. Bolaniseh. Geselschaft in Wien. *) Sitzungs berichte d. k. k. Akad. d. Wissen. Mat. Nat. Classe. B 19, I. kbt. 371. 1. •J Sitzungsberichte d. k, k, Akad, stb. B. U. I. Abt. 633. 1. 1*