Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

— 34 — ].) Magnetit-bazalt, ide tartoznak a csekélyebb kitörésekből vagy teteme­sebb bazalt-hegyek felső regióiból valók. Nagyobb részt igen finom szem­csés vagy egészen tömött aphanitszerü, vagy különböző fokú hólyagos szö­veg által tűnnek ki. Hegyesdi és Szigligeti flandenláva, Sz.-György tete-, jének blocklávája, a) Kabhegy tetőregiója, Halomhegy, Oláhhegy, Csobáncz Gulacs tetőkőzete, Köveshegy, Kopasztető. 2) Magnetit-ilmenit-bazalt ; túl­nyomó magnetittartalom mellett elég sok ilmenitet tartalmaznak ; előfor­dulást illetőleg kőzep esetet képviselik, nagy bazaltfensikok aljbeli mellék­ágából származván. Badacsony tetőregiójának mélyebb kőzetei, Tikhegy aljbeli mellékága. 3) llmenit-bazaltok mind apró szemcsés, tökéletesebben üvegtelenitett, anamesitszerü bazaltok ; hatalmas bazalthegyek alsó ré' szén. Kabhegy, Királykő-Feketehegy, Sz.-György, Halap normális aljbei kőzete. A bazalttuffák azokat a tüneteket mutatják, melyek elkülönült kür­tőkőn felhalmozott hamukupoktól várhatók. Valószínűleg viz alatt a con­geria-tengerben képződtek. Ugyanis a congeria-rétegekből következtetve ezen tenger 150—190° tenger feletti magassággal birt, mig a hatalmasasabb bazaltvulkánok tetemes absolût magasággal birtak (Kabhegy 317°, Agár­tető 271°, Badacsony 231°, Nagy-Somlyó 230"). A szerkezetet illetőleg a tuffák rétegzettek és meglehetős szilárdak, (némely helyen építkezésre is használják. (Tihaay); színük általában szür­kés, sárgás v. barnás, ez utóbbit a palagonitos módosulatok mutatják, mint Szigligeten, Hegyesden. A tuffák bazaltos anyagát salakok, gyakran szurokszerü, félig üveges bazaltdarabok, lapillik, vulkáni homok és hamu alkotják. A bazalt- és salakdarabok szögletei meg vannak gömbölyödve, miáltal conglomerátszerünek látszanak az egyes rétegek. A finomabb ho­mok és hamut csak mint kötőszer fordul elő ; csak nagy ritkán alkot alá­rendelten közfekveteket durvább tuffapadok közt. A lávabombák a tuffa­rétegekbe vannak zárva, — mint Sitkén és Hegyesden — ; külső rétegeik szilárdak, beljebb mindig likacsosabbak mig legbelül ismét tömöttek vagy csak kevéssé likacsosak. Miután a Bakony vulkánjainak legnagyobb része — azok, melyeken tuffákat ismerünk — congeria-rétegeken áttört, azért ezek nyomai is fel­találkatók a tuffában ; továbbá mivel a kitörések idején a congeria-ten • ger homokos és iszapos lerakodása még laza volt, azért a kitörések al­kalmával a felrobbantott tömegek elemeikre porlottak szét; innen ma­gyarázható a tuffák fehér csillámpikhelyek is quarc-szemcsékbeli tar­talma, valamint az is, hogy Böckh J. Megyehegy tuffájában Cerithium pictum laza példányát találta, hogy Hofmann Turitella turris páldányát» a) Heim »Stock v. Schollen« lávának nevezi azokat, melyek folynak és megszi­lárdulnak tetemes gőzfejlesztés melletti tömegük mozgékony és csaknem rögtön mennek Ét szilárd állapotba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom