Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

— 34 — ].) Magnetit-bazalt, ide tartoznak a csekélyebb kitörésekből vagy tetemesebb bazalt-hegyek felső regióiból valók. Nagyobb részt igen finom szemcsés vagy egészen tömött aphanitszerü, vagy különböző fokú hólyagos szöveg által tűnnek ki. Hegyesdi és Szigligeti flandenláva, Sz.-György tete-, jének blocklávája, a) Kabhegy tetőregiója, Halomhegy, Oláhhegy, Csobáncz Gulacs tetőkőzete, Köveshegy, Kopasztető. 2) Magnetit-ilmenit-bazalt ; túlnyomó magnetittartalom mellett elég sok ilmenitet tartalmaznak ; előfordulást illetőleg kőzep esetet képviselik, nagy bazaltfensikok aljbeli mellékágából származván. Badacsony tetőregiójának mélyebb kőzetei, Tikhegy aljbeli mellékága. 3) llmenit-bazaltok mind apró szemcsés, tökéletesebben üvegtelenitett, anamesitszerü bazaltok ; hatalmas bazalthegyek alsó ré' szén. Kabhegy, Királykő-Feketehegy, Sz.-György, Halap normális aljbei kőzete. A bazalttuffák azokat a tüneteket mutatják, melyek elkülönült kürtőkőn felhalmozott hamukupoktól várhatók. Valószínűleg viz alatt a congeria-tengerben képződtek. Ugyanis a congeria-rétegekből következtetve ezen tenger 150—190° tenger feletti magassággal birt, mig a hatalmasasabb bazaltvulkánok tetemes absolût magasággal birtak (Kabhegy 317°, Agártető 271°, Badacsony 231°, Nagy-Somlyó 230"). A szerkezetet illetőleg a tuffák rétegzettek és meglehetős szilárdak, (némely helyen építkezésre is használják. (Tihaay); színük általában szürkés, sárgás v. barnás, ez utóbbit a palagonitos módosulatok mutatják, mint Szigligeten, Hegyesden. A tuffák bazaltos anyagát salakok, gyakran szurokszerü, félig üveges bazaltdarabok, lapillik, vulkáni homok és hamu alkotják. A bazalt- és salakdarabok szögletei meg vannak gömbölyödve, miáltal conglomerátszerünek látszanak az egyes rétegek. A finomabb homok és hamut csak mint kötőszer fordul elő ; csak nagy ritkán alkot alárendelten közfekveteket durvább tuffapadok közt. A lávabombák a tuffarétegekbe vannak zárva, — mint Sitkén és Hegyesden — ; külső rétegeik szilárdak, beljebb mindig likacsosabbak mig legbelül ismét tömöttek vagy csak kevéssé likacsosak. Miután a Bakony vulkánjainak legnagyobb része — azok, melyeken tuffákat ismerünk — congeria-rétegeken áttört, azért ezek nyomai is feltalálkatók a tuffában ; továbbá mivel a kitörések idején a congeria-ten • ger homokos és iszapos lerakodása még laza volt, azért a kitörések alkalmával a felrobbantott tömegek elemeikre porlottak szét; innen magyarázható a tuffák fehér csillámpikhelyek is quarc-szemcsékbeli tartalma, valamint az is, hogy Böckh J. Megyehegy tuffájában Cerithium pictum laza példányát találta, hogy Hofmann Turitella turris páldányát» a) Heim »Stock v. Schollen« lávának nevezi azokat, melyek folynak és megszilárdulnak tetemes gőzfejlesztés melletti tömegük mozgékony és csaknem rögtön mennek Ét szilárd állapotba.