Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

— 24 — Pecten Besseri And,. Pecten solarium Lom., Ostrea callifera. (Stäche szerint a devecseri lajtamészben) Arca diluvii Zom., Venus multilamella Lom., Cerithium Dubossy Horn., Cer. pictum Bast., Murex spinicosta Bron., Turitella subangulata, Pluerotoma calaphracta Brocc., (Devecser melletti vasúti bevágásban.) Ezen fauna a bécsi medence badeni tályagának faunájával nagy rokonságot mutat, minek folytán a fiatalabb Mediteránba helyezendök az ezeket tartalmazó rétegek. Nevezetes feltárás van a herendi indóház és a csap-berkei puszta közt, hol a legfelsőbb réteget főleg kavics képezi, ez alatt kavics és agyagrétegekben Cerith. Duboisi és Arca diluvii. Az előbbeni kavicslerakodás alatt 2—3 m.-nyi agyag és homokos . képlet édesvizi mészrészekkel -, ebben valamint az előbbeniekben igen nagy mennyiségben lépnek fel a Cerith. pictum kövületek, továbbá Nerita picta, Murex sublavatus stb. Az utóbbi alatt homok és homokos agyag tisztátlan mészrétegekkel, Melanopsis impressa és Melonia Escheri kövületekkel. Végre egy lerakodás gyenge lignit fekvetekkel, (Melania Escheri főhelye). A faunából következtetve ezen feltárásban legalul édesvizi lerakodással kezdődik, melyre egy brack jellegű képződés rakodott le. melyet sósvizi képződmény követett. Ily körülmények — mint Bockh mondja — talajingadozás folytán állhattak be, még pedig a jelen esetben egy sülyedés folytán. b) Szarmát emelet (Cerithiumi mész-rétegek) az előbbenivel szoros öszszeköttetésben van. Hantken a cherithiummeszet a lajtamésztől nem választja el, hanem „durva mészképlet" név alatt a kettőtösszefoglalja, mert- mint mondja—ezek összetartozása részint az egészen hasonlólerakodási viszonyokból, részint szakadatlan kölcsönös összeköttetésükből és szerves zárványok hasonló olosztásából kitűnik ; melyeknek elválasztása, habár a felső osztály az alsótól külön fauna által el is tér, már csak azon okból sem vihető végbe, mert a tagokban semmi határ sem vehető észre. Azt -is indítványozza, hogy a „párisi durvamész" elnevezés mellett a magyar medenczében előforduló minden egykorú és hasonló képletre „pest-budai durva mész" elnevezés használtassék. a) Azonban már Stäche, utánna Böckh is czélszerübbnek tartja elválasztásukat. A szoros kapcsolatnál fogva elterjedése megegyezik a lajta mészével. A vértes-pilisi hegységben az éjszakkeleti részen. Bakonyban a délnyugaton lép fel nagyobb kiterjedésben : mint ott, ugy itt is a lajtamészhez csatlakozik és alacsony terjedelmes fensikokat képez ; igy különösen Tapolczától délnyugatra. Egyes szakadékai Devecsertől délre és éjszakra Miske és Dörögd pusztákon ; Tapolczától délnyugatra Gyulakeszinél azután Akaii és Zanka közt Köves-Kállától keletre fordulnak elő. Szepezdnél a Balaton alá rne.iül, ugy szintén Akaii és B.-Udvardi közt. A lerakodás összetélelei egyszerűek; túlnyomóan mészkőből állanak, a) Magy. Akad. Közlemények. 1861-1863. 1—3. 255 és 272 1.