Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

- 22 — helye Torna, a köleskepei árok, mely Csingervölgy torkolatától délkeleti irányban húzódik a Kábhegy felé. Ujhutáról Padragra vezető ut, Kőzetei : márga (Porva), conglomérât (Arki puszta. Zircz\ tályag (Moor, Zsemlye, Zircz). homok (Fenyőfő). Kövületek közül a Nummulitok és Orbitoidok fordulnak elő a legnagyobb számban: Nurnm. complanata, Num. perforât a, Numm. spira, Orbitoides dispensa Sow., (Hautken szerint az esztergomvidéki operculina emeletben Orbit, rádians d~ Arch., Orbit stell ata d' Artz. Claritina cylindrica Hautk, Pecten Budakeszensis Hof., Pholadomya Triangularis Hof., Serpula spirálea Lk. Ezek között egyesek (Pecten Budakeszensis, Pholadomia triang., Clavulina cylind.) az alsó oligocenra jelemzők, de a Pocten Budak. Pholadomia tri. Hoffmann szerint a felső eocenba tartozó budai margában .is megjelenik a) és a Clavulina cylind., mely Esztergom vidéken az oligocenra jellemző b). Buda környékén az u. n. bryozoa rétegekből való. Zittel kimutatta, hogy a Fornán előforduló kövületek '/

3 része az Esztergom-vidéki felső Eocén kövületekkel megegyezik, és mindkettő a Ronca és vele szomszédos Yicensa melletti kövületekkel c). Hantken felemlíti, hogy Fornán az u. n. hosszú harasztban és Pusztanánán mivelésre nem méltó széntetepek is vanuak, melyek a lábatlani felső Eocén képlettel megegyeznek d). Oligocen. Ezen systema fellépéséről kevés biztosat mondhatunk Egyedül Porva környékén Zircz mellett látszik biztosan fellépni e). Itt ugyanis porhanyós, agyagos kőzet fordul elő, melyben szabad szémmel semmi kövületet sem észlelhetni. Iszapolás után nagyító alatt csinos és változatos alaké homokszem nagyságú, fehér vagy barna kovahéjacskák láthatók és pedig Cristellaria, Rotalina, Rhabdogonium Szabói Hautk. körületei, melyek folytán az ó-budai, kisczelli márgának felel meg f\ tehát Oligocenba tartozik, Reus ugyan felső eocenba helyezi a kísczelii márgát, de Hantken g) kétségtelenül kimutatja az oligocenba való tartozását, A Torna pusztai valamint a Csíngervölgyi felső eocenbe tartozó képletek, habár tartalmaznak az oligocenra jellemző kövületeket, uiégis inkább az előbbeni systemába helyezhetők. Az eddig tárgyalt systemáknál lehet észrévenni, hogy a képletek a) A Budakovácsi hegység földtani viszonyai. A magy földtani intéz. Évk. 1871. b) Értek, s Természettudományok köréből. Akad. 1883. XIII. c) Sitzungsberichte d. k. k. Ak. d. IV. K. N. El. B. 46. I. Abt. 261 1. d) Magy. Ákad. Közlemények. 1861—63. 241 1 e) Föld. Kft?- I. évf. 123 1. f) Kocli A. Term. Tud. Közlöny. 1870. 2. 382 1. és Verhandlungen, k. k. Gedg. Recht. g) Értekezések a Magy. Tud. Akad. Ter. Tud, ért. II. 2870. 1871. évf. 113 1.