Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

20 Kövületek közül az Astarte latícostata Desh.. \nomia Coquandi Zitt., Corbula augustata Sow., Pecten occulte-striatus Zitt. kétségtelenoé teszik, hogy a gosaui képlettel van dolguuk ; még pedig sósvizi lerakodásra mutatnak, mig a Tanalia aciuosa Zek., Ceritliium sociale Zek., Keilostoma conica Zek. kövületek brack-lerakudásra mutatnak. Hogy a brack és e sósvizi jellegű lerakodások miként helvezvék egymáshoz, az még bizonytalan, de az Alpok goí-au területéu s intén előfordul azon körülmény, hogy az édesvizi fajok által jellemzett lerakodások közt egyes sósvizi zárványokat tartalmazó rétegek vanuak betelepülve a). Rendkívüli érdekes, hogy Tausch Ajka fossil faunájában az éjszaki Alpok Gossau és a spanyolfranczia krétával egyező kövületeken kiviil még. Pyrgulifera humerosa Merk és Melanopsis laevís Stol. kövületeket is találta, melyek az ÉszakAmerika Laramie-képletekével teljesen megegyeznek b). A Krétának tetemes fellépése a Bakonyban új adat a déli Alpokhoz való tartozásának, de még, mint ugyancsak az Alpokban is, széntartalmú rétegek is ismeretesek benne. Eocén. Az előbbeni systema bezárta a mezozoi gruppot, ezt követi a känozoi csoport, melynek legrégibb system áj a az Eocén. Ez nagy terjedelmű kifejlődésben található a Bakonyban, különösen az éjszaki résziben, habár a déliben sem hiányzik teljesen. A Bakony Eocenjánál Stäche c) szeriut feltalálhatjuk az alsó-, közép és felső Eocén szakaszt, mig Böckh J. az egyes vezérkövületek szerint taglalja, de legjobb e két megkülönböztetést egybe foglalni. Ha ezen képletek Bakony éjszak-nyugoti szélén csaknem folytonos vonalban terjednek el. Nevezetesen Bakony-Sz.-Lászlótól Polyánj'on, Jákón, Dudaron át egyes nagyobb megszakításokkal Sümegig követhető. — Bakonybélnél Kardosrét és Csesznek közt nummulít-mészkövek, Moor melletti fazekas agj

7ag, Zsemlye és Csernye melletti rétegek szénteleppel, Fenyőfő mellett elterjedő homok rétegek mind ide tartoznak, végre Urkuton szénképződményes az ezt tartalmazó marga c). Általában a Bakony eocen-képleteit mészkővek és márgák alkotják, de helyenkint lágy és lazá, agyagos vagy márgás lerakodások is mutatkoznak. A mészrétegeket leginkább nummulitok alkotják. Települési viszonyai nem mindenütt észlelhetők, Ajka és Sümeg környékén közvetlenül a) Hantken szerint »az ajkai szénképlet tökéletesen megegyezik a félig sósvizi képlettel,, mely az éjszak-keleti Alpesekben is több helyen van kifejlődve, a hol a Kréta Jfelső osztályának egy alárendelt szinjét képezi. Ott is Tanalia Pichleri Hörn, és Deianira bicarinata az előforduló kövületek közül a leggyakoriabbak, b) Verhandlungen d. k. k. Geol. Rzichsanstalt. 1886 év 180 1. » c) Jahrbnch d. k. k. 9. R. cl, A M. K. F. T. Évkönyve. III. köt. IV. f. 428 l Cöckh a Krétóba helyezi.