Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

-.15 —1 fajok tekintetbe vétele az alpi dachsteini meszet ismerteti fel. A dolomitból rendesen hiányzanak a kövületek, csak néha találni egyes hiányos alakot, Nevezetesebb kövületek : Megalodus triqueter Wulf. (Baquya). Ez a legjellemzőbb ezen systemára ; a zirczi medencében kőmagvak alakjában jelenik meg dió nagyságtól egész gyermekfej nagyságigNeoschizodus posterus (Fenyé.thegvj ; Cardita austriaca Hau. (Sz.-Gál) - Az emlitet kövületek, valamint a mészkövek emiitett fekvése és az egyes helyeken fellépő kösseni rétegek a dachsteini meszet világosan felismertetik. Ugyanis habár kevés kövület található a Bakony räthi syptemájábau, de az egyes Bivalvák, vagy ezek töredékeik is többé-kevésbbé meghatározzák az ide való tartozást. Ezekből látható, hogy a räthi képletek sokkal kisebb terjedelemben lepnek fel, mint a Triász képletei, továbbá a szabályosság a fellépésben sem oly nagy, valamint a kövületekbeu való gazdagság sem. Míg az előbbeni systema inkább a déli és délkeleti, addig ez inkább az éjszak, nyugati részen lép fel. Jura. Ezen sj'stemának megfelelő képletekről sokáig nem tudták, hogy hova soroljátí, de Peters, Hautken, Szabó és Böckh kutatásai meghatározták az ide való tartozásukat. — Mint az Alpokban, ugy a Bakonyban is három emeletben van képviselve t. i. alsó- vagy Liasz, közép- vagy Dogger, felső-jura vagy thitoni emelettel, melyek közül legjobban van a Liasz képviseive. A Liaszuál a Bakouy egyes helyein is ismét három szakaszt lehet megkülönböztetni t. i. az alsó- közép- és felső Liaszt. a) A Liasz képletei Bakonyban csak elszigetelten lépnek fel egyes helyeken. — Azon nagy összh ingzás, mely Bakony és az Alpok lerakodásai közt van ennél is nyilatkozik. A Liasz Isztimér és Csernyénél folytatását képezi a Vértesben Moorig terjedő liaszképletnek ; csakhogy a Bakonybau már nem lép fel oly nagy kiterjedésben, mint a Vértesben. Cseruyétől meg-megszakitva folytatódik egész Urkutig, hol a Liasz fellépésének legdélnyugatibb pontja van. Legiukább a zirczi medenczében lép fel, hol a dachsteini mész déli vonalának éjszaki szélén és ugyanazon képlet éjszaki vonalának déli szélén mutatkozik. Kőröshegy közepe táján a dachsteini meszet borítja, Kardosrétnél a Szesztra hegyet és a körülötte fekvő hegyet Borzovár felé képezi ; továbbá Czuha patak felé éjszakra a mészkő függélyes sziklafalakat képez, melyek bizarr alakzatukban, hol tornyokként fölnyulva, hol óriási lépcsők gyanánt követik a viz kanyarulatát. Németbánya vidéken neogen képletek alá merül ; Herendtől nyugatra, a Gombás csárda mellett a Tilzköves hegyet és ennek deli mellékhegyét alkotja a Liasz ; innen nyugatra Torna völgyének déli lejtőjében, délnyugatra Kakastaraj nyugati oldalán találunk Liaszt ; Kis Lödtől délre, a Torna