Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1893

— A — A fényelhajlás törvényeinek elméleti bizonyitá-ával az undulatio elmélete egyúttal új és alapos bizonyítékot nyert az emissio elmélettel szemben. Hogy ez utóbbi szerint az elhajlás tüneményei kellőkép nem értelmezhetők, azt már Fresnel is kimutatta és értekezésének erről szóló részét igy végzi: „következéskép az elhajlási tünemények nem értelmezhetők az emissio elmélet alapjáu." ') Bármikép történjék is két heterogen közeg határához érkező fénysugár elhajlása, különös gondot és sajátlagos berendezést igényelnek az elhajlási tünemények, hogy azokat tisztán észlelni és ama pontossággal előállitani lehessen, melynél a megfelelő méréseket sikeressen végezhessük és az elhajlási tünemények törvényeit is fölismerhessük. Kiváló szerepet játszanak : az elhajlitó közeg határminősége vagy — mint mondaui szokták — az elhajlitó test alakja, a fényforrás alakja és nagysága, ez utóbbinak az elhajlitó testtől való távolsága, nem különben az ut és mód, melylyel az elhajlitott sugarakat felfogjuk, valamiut a felfogó lapnak az elhajlitó testtől való távolsága. A mi első sorban az elhajlitó test alakját, vagy pontosabban szólva az elhajlitó test határszélének minőségét illeti, a következő vizsgálódásokban mindig egyenes vonalú határszélt veszüuk szemügyre. Mint minden interferentia tünemény észlelésénél ugy itt is, pontos mérés szempontjából különös gondot kell arra fordítanunk, hogy a szemügyre vett fénysugarak a fényforrásnak egy és u. a. pontjából vagy legalább u. a. vonalából induljanak ki, mert csak is igy nyerhetünk állandó iuterferentiát, mert két kiilömböző fényforrás vagy u. a. fényforrás két különböző pontjában a fényrezgés mérhetetlen kis időközökben zavarólag ható ugrásszerű változást szenvedhet és igy az utkülömbséggel találkozó sugarak nem lesznek ugyanoly phasisuak.

2) Hogy tehát az emiitett követelménynek eleget tegyünk, fényforrásul megvilágított hasadékot,cylindricus vagy közönséges lencsék fokusait, vagy a uapuak kis sugaru gömb vagy henger felületén felfogott tükörképe* használjuk. Az észlelés és a mérés absolut pontossága megkívánná ugyan, hogy a fény forrást képviselő hasadék dimensiója kicsiny legyen, de gyakran kénytelenek vagyunk e feltételt mellőzni és nagyobb dimeusióval biró nyilást használni, hogy a fénynek meglegyen a kellő intenzitása. A fényforrásnak és a felfogó ernyőuek az elhajlitó tárgytól való távolságát tekiutve, két osztályba szokták sorozni az elhajlási tüneményeket. Megkülömböztetnek Fresuel-féle és Frauuhofer-féle elhajlási tüneményeket. Begungserscheinung^n eben so zuverlässig vorhersagt, wie die tiravitationstheorie die Bewegung der Himmelskörper. ') Pogg. Ann. XXX. köt. »Folglich sind die D fïractionserscheinungen unerklärlich, nach dem Emissionssystem. L. Dr. Eötvös b. előadásait és Mousson »Physik« II. k.