Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1893

- 18 — tenzitása legnagyobb és arányos az ernyő nyílásának négyzetével vagyis I=a

2b

2. Ha csak f vagy ^=0, ugy a kérdéses pont egyenesben fekszik, melynek intenzitását: b») 2 . aí 2 sin?!r=»*b'[—4,] i"=»

2b'[—S] n—

ï 7i — ri. rl adja, tehát i=0 és ^=0 coordinatáknak megfelel C ponton át fektetett világos kereszt C-től jobbra-balra fogyó intenzitással. De figyelembe kell vennünk még a minimumokat is. Ezeket a köv. egyenletek adjákés hol m=l, 2, 3, . . . Valahányszor ezek egyike vagy másika érvényes, mindannyiszor sötét helyet kapunk. Innét következik, hogy az ernyő világos mezejét sötét vonalok hálózzák be és — mint ez a vonalok egyenletéből kiviláglik — a két vonalrendszer egymásra merőleges, egy és u. azon vonalrendszer vonalai pedig egymástól egyenlő távolságra vannak és párhuzamosak. Az ernyő nyilas szélesebb részének sűrűbb, keskenyebb részének ritkább vonalrendszer felel meg. A kereszt karjai között szintén látszanak világos négyszögek, de ezek intenzitása már nagyon csekély. Az egyes sötét vonalokkal határolt világos négyszögek nagysága függ még a hullámhosszúságtól is. Legnagyobbak lesznek vörös fénynél, legkisebbek ibolyánál. Ha az elliajlító ernyő nyilása valamivel nagyobb alakú, akkor a világos és sötét helyek oly közei esnek, hogy alig lehet megkülönböztetni. Ha homogén fény helyett a nap sugarait használjuk, ugy symmetrikusan elhelyezkedő spektrumokat kapunk, melyek C-hez közel az ibolyával kezdődnek. Ha a sugarak nem esnek merőlegesen az elliajlitó ernyőre, akkor megszűnik a symmetria. 2. lia a nyilas keskeny hasadék. Ez utóbbi esetet az előző magában foglalja. Ha ugyanis a a hasadék szélessége, b annak hossza, ugy a négyszögű nyílásra nyert intenzitási formulánkban b-t határozatlannak hagyván, az azzal szorzott tagok mind határozatlanok, tetszésünktől függő constansoknak tekinthetők. Tegyük azok szorzatát az egységgel egyenlővé, akkor a hasadékra érvényes képlet, mely az intenzitást adja, a következő;

1) 1_ ') Gehlers Phys. W. IX. k.-ben Littrow hasonló alakban adja I=^k7r ^ ^j' sin' ti £ ^ZL sin i//j Ugyancsak Schwerd is már többször idézett művében, ti egyúttal táblázatban e kifejezés numer.cus értékeit is adja 7iasinW~ ' ivnek 15—15 fokban különböző értékeire, egységnek véve a még el nem hajlított sugarak intenzitását.