Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1892

— 6 — toztatjuk át. még azt is tapasztalhatjuk, hogy a szavaknak a rendje is megváltozott. Hangtani és szórendi változás fordul tehát eló, ha a jelentő mondatból felszólító mondatot csinálunk. (A jelentő módban is, felszólító módban is személyragozzunk több igét. Alanyi ragokkal, tárgyi ragokkal, cselekvő és szenvedő igéket!) Ismétlés, begyakorlás. Vizsgáljuk ezen olvasmánynak következő mondatát: „Szeretném őt küzdeni látni." Ezen mondattal Mária Terézia kívánságát, óhajtását mondotta ki. Az olyan mondatot, melylyel kivánságot, óhajtást mondunk ki, óhajtó mondatnak mondjuk. Azon mondat tehát óhajtó mondat. Allítmánya egyes szám első személyben van, a tárgyi ragozás személyragjával. Ugyancsak a tárgyi ragozás 2. személye így van: szeretnéd, 3. sz. szeretné; többes szám: szeretnők, -nétek, -nék. Alanyi ragozás szerint: szeretnék, -nél, -ne; -nénk, -nétek, -nének. (Mondjatok óhajtó mondatokat! Ragozzátok alanyi, tárgyi, cselekvő és szenvedő személyragokkal! Magas- és mélyhangu igék is legyenek ! Ragozzuk ezen igéket jelentő módban is, felszólító módban is! A jelentő mondatokat alakítsuk át óhajtó mondatokká és megfordítva! A van ige is forduljon elő! Bárcsak, vajha kötőszók is forduljanak elő!) Az igetó: szeret, m, k stb. a személyragok. Az óhajtó mondat állítmánya mivel különbözik a jelentő mondat állítmányától ? Né, Ná szótaggal. Ezen szótagok az óhajtó mondat állítmányának ismertető jelei. Az óhajtó mondat állítmányáról azt szoktuk mondani, hogy óhajtó módban van. Van e szerint az igének óhajtó módja is. Módjele: mélyhangu igéknél ná, magashangu igéknél né. Az alanyi ragozás egyes sz. 3. személyében (cselekvő igénél) a ná és né hosszú magánhangzója megrövidül. Azt is tapasztaltuk, hogy az alanyi ragozásban (mind a cselekvő, mind a szenvedő igénél) egyes sz. 1. sz. a mélyhangu "igéknél is né szótag van; továbbá, hogy a cselekvő igénél, a tárgyi ragozásban, a többes szám első személyében ná és né helyett nó, nő módjel van. Az igének a módjellel bővült része nem igen változik, de az igének a végződése változik. A nem változó