Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1892

39 — Helyhatározók : Hol ? kérdésre felelók. Honnan ? kérdésre felelök. Hová? kérdésre felelök. Idöhatározók: Mikor? kérdésre felelők. Mióta? kérdésre felelők. Meddig ? kérdésre felelők. Állapothatározók : Minő állapotban ? Állapothatározók. Honnan ? Minő állapotból ? Eredethatározók. Mire ? Mibe ? Mivé ? Minő állapotba? Véghatározók. Módhatározók: Hogyan? Miképpen? Módhatározók. Mi miatt? Mi okból? Okhatározók. Miért? Mi végett? Czélhatározók. (Az állapot- és módhatározókat körülményhatározóknak is nevezik. Ez alapon nincsen szükség a határozók felosztására. A hely és idő éppen oly körülmény mint az állapot és mód). Mik a hol? kérdésre felelő helyhatározók ragjai? Mik a honnan? kérdésre felelő helyhatározók ragjai?... stb. . . . Állítsuk össze táblázatba az egyes határozói ragokat! ... Azt tapasztalhatjuk, hogy a milyen ragok járulnak a helyhatározókhoz, legtöbbnyire azok a ragok járulnak a többi határozókhoz is. Habár helyhatározói ragjaik vannak is a többi határozóknak, azért mégsem lesznek hely határozókká, hanem ki idő-, ki állapot- stb. határozóvá lesz. De mivel helybatározói ragjaik vannak, és mégsem helyhatározók, nevezhetjük őket nem igazi helyhatározóknak is. Ezek a nem igazi helyhatározók alakjukra nézve egészen hasonlítanak az igazi helyhatározókhoz, a mint vmely kép hasonlít ahhoz, a kit ábrázol. Ezek a nem igazi helyhatározók tehát képei, képmásai az igazi helyhatározóknak. Azért a nem igazi hely határozókat képes helyhatározóknak is nevezzük. (Beg}

7akorlás). Az állapothatározókat és a módhatározókat nem egy könnyen tudják megkülönböztetni a tanulók. Erre vonatkozó ismeretük biztosítása végett jónak tartom a következő eljárást. „Reggel, a szabadban sétálni igen jó volt." Ezen mondatban az alany: sétálni. Határozó: reggel és a szabadban. „Reg-