Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1892

— 30 ­határozószó — beszédrész. Milyen kérdésre felelnek meg e határozószócskák? .... Egyik részök hová? kérdésre, másik részök hol? kérdésre. Mondjunk más kérdésre megfelelő hatá­rozószókat is! Azonnal, ma, holnap, tegnap; néha, soha; már, többé, nappal; eleinte, hajdanta — mikor? kérdésre felelnek meg. Igazán, nőttön (nő), folyton (fogy, megy) ; sebtében, vak­tában, hevenyében, zokon, igen, folyvást, általában — hogyan? mi módon ? kérdésre felelnek meg. Az összetett ige meghatározó része legtöbbször hol? v. hová? kérdésre megfelelő határozószó. Az oly határozószó­kat, melyek az igével összetett szavakat szoktak képezni — igekötöknek nevezzük. „El ne menj"; „jöjj be hozzánk" - mondatokban az állítmány: menj el, jöjj be; nem csak az ige maga; mert az el és be igekötók, tehát igéjökhöz tartoznak: de el vannak igéjüktől választva a szórend szabálya szerint. Az igekötö e szerint nincsen mindig összeírva igéjével, hanem el is válha­tik tőle; állhat igéje után is, előtt is. Iker-összetételek : jön-megy, eszik-iszik, dul-ful. (Rokon­hangzásu és jelentésű igék.) . . . Vannak tehát összetett iker-főnevek, iker-melléknevek, iker-igék. Az ilyen ikernevek nagy részét az jellemzi, hogy az összetétel mindegyik szava hasonló jelentésű. Fejsze, szekercze, balta szintén rokonjelentésü főnevek, pedig nem összetett szóban fordulnak elő. Vannak különálló, rokonjelentésü főnevek is. Mondjatok ti is ilyen rokonjelen­tésü, különálló főneveket! . . . Lakás, házikó, kunyhó, szállás, hajlék; kés, peniczillus, bicska; templom, kápolna; utcza, ut, körűi . . . A tanár szócsoportokat készíttet. Gazdag, dús, vagyonos, pénzes, tehetős — szintén rokon­jelentésü melléknevek. Ezek is különálló rokonjelentésü mel­léknevek. Mondjatok ti is különálló, rokonjelentésü mellékne­veket! Meleg, forró, tüzes, izzó, lángoló. Szép, bájos, megnyerő, csinos, kellemes . . . 1 (Szócsoportokat !) Dolgozik, fárad, mun­kálkodik szintén különálló, rokonjelentésü igék. Mondjatok ti

Next

/
Oldalképek
Tartalom