Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1891

- 26 határozott ; már valahonnan ismert, valaki által adományozott alamizsnáról szólunk.) Ha a mondatnak akár külön szóval megmondott, akár könnyen odagondolható határozott tárgya van, akkor ezt már az állítmány személyragjaival is kimutatjuk. Az ilyen személyragokat tárgyi személyrrigóknak nevezzük. S ha ilyen személyragokat teszünk az ige tövéhez, azt mondjuk : tárgyi igeragozást végeztünk. (Van alanyi, van tárgyi igeragozás !) (Példákat ir fel a tanár a táblára, melyekből összeállítja a tárgyi személyragokat.) Mondhatjuk-e : Voltam a kertet, maradtam az iskolát stb. ? Nem. Nem is állhat minden állítmány mellett tárgy mondatrész. A melyik ige mellett állhat tárgy mondatrész, a melyik ige mellett megfelelhetünk e kérdésekre: Kit? Mit? Kiket ? Miket ? — azt átható igének nevezzük. A melyik ige mellett nem állhat tárgy mondatrész s nem felelhetünk meg e kérdésekre: Kit? Mit? Kiket? Miket?— azt bennható igének nevezzük. (Mondjatok átható és bennható igéket. Szenvedő igét csak átható igéből csinálhatunk : Szeret, szeret-tet-ik stb.) Ismétlésképpen a cselekvő mondatnak szenvedővé átalakítása s megfordítva. írjuk ki az olvasmány -nak. -nek végződésű névszóit Népeinek, magadnak, atyámnak, magamnak, asszonyának, melynek. A tanár is készít néhány példát : Győrnek megy ; neki megy a falnak, égnek terjeszti kezeit stb. Milyen kérdésekre felelnek meg ezek ? Az öt első ilyen kérdésre: Kittek ? Minek? Kiknek? Miknek? S milyen mondatrészek ezek ? Határozók ; még pedig azt határozzák meg : Tárgyi személyragok : Többes szám. Első személy : -m, -lak, -lek. Második személy : -d. Harmadik személy : -a, -e, -ja, -i. -k; -uk, -ük: -juk, -jük. -tok, -tek; -átok, étek; -játok -itek-k ; -ák, -ék ; -ják, -ik.