Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1891

— 15 — Az alanyesetü szónak, mint tapasztalhatjuk, nincsen ragja; a névtő eg}

7uttal a szó alan}

7esete. „Az anya megparancsolta Pálnak," „Az atya ki szokta a töltéseket venni a fegyverből" mondatok alanyát tegyük a többes számba: „Az an3

rák megparancsolták Pálnak," „Az atyák ki szokták a töltéseket venni a fegyverből." Az anyák, atyák alanyok többes számú alanyesetben állanak. Az egyes számú alanyesetek : anya, atya. Ezeknél a többes k rag már kötőhangzó nélkül járult az egyes számú alanyesethez, a névtőhöz. De a névtő végső magánhangzóján valami változás esett, t. i. a rövid végső magánhangzó hosszúvá lett. Tegyük többes számú alanyesetbe a következő egyes számú alanyesetü szókat: varjú, faggyú] varjúk, faggyúk. Ezen szók végső magánhangzóján már nem történt semmi változás. Vannak e szerint névszók, melyek kötőhangzóval, vannak névszók, melyek kötőhangzó nélkül veszik fel a többes ragot. A mássalhangzón végződök kötőhangzóval, a magánhangzón végződök rendesen kötőhangzó nélkül veszik fel. Vannak névszók, melyeknek végső rövid magánhangzója a többesrag felvételekor hosszúvá lesz, s vannak magánhangzón végződő névszók, melyeknek végső magánhangzója, különösen ha ez hosszú, se.mmi változást sem szenved. Hogyan van a kéz, madár szóknak többes számú alanyesetük ? kezek, madarak. Vannak mássalhangzón végződő névszók, melyeknek hosszú magánhangzójuk a többesrag felvételekor rövidre változik. Tegyük a hó, szó, tó, ló egyes számú alanyesetben álló szókat a többes számú alanyesetbe : havak, szavak, tavak, lovak. A névtő hangzója is változott, meg azonkivül v betűvel bővült a szó. Vannak névszók, melyek a névtő hangzójának megváltozásával és egyúttal hangbővüléssel veszik fel a többes ragot. Az alkalom, k'ggelem, irgalom névszóknak pedig többes