Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1890
— 54 — ministeri engedély szükséges; — 1890. évi 47.880. sz. a. a középiskolai izr. tanulóknak a szombati és más ünnepnapi irás .és rajzolás alól való felmentés .jogát a tank. kir. főigazgatóságokra ruházza oly hozzáadással, hogy a felmentéseknél ezentúl is az eddigi irányelvek lesznek alkalmazandók; — 1890. évi 52.077. sz. a. elrendeli, hogy a javító pótló és magánvizsgálatok minden melléktekintet nélkül törvényes szigorúsággal ejtessenek meg; — 1890. évi 54.452. sz. rendelete szerint valamely polgári iskolai tanulónak gymnasiumba vagy reáliskolába, vagy reáliskolai tanulónak gymnasiumba. vagy gymnasiumi tanulónak reáliskolába való átlépését bizonyos feltételek alatt a tanári testületek saját hatáskörükben is megengedhetik. Külföldi középiskolából hazai középiskolába való átlépéseknél azonban a magas közokt. kormányhoz kell folyamodnia az illető tanulónak. A felső népiskolából a középiskola második s következő osztályaiba átlépő tanulók nem felvételi, hanem magánvizsgálat letételére kötelezendők;— 1890. évi 48.614. sz. a. utasítja a középiskolák tornatanítóit, hogy, a mennyire csak a hely és idő megengedi, legalább az Utasításokban előforduló játékokat részesítsék a kellő figyelemben. IY. Tudósítás az iskoláról. Az 1890 - 91-iki iskolai év, megtartatván a szabályszerű beírások, felvételi és javító vizsgálatok, ünnepélyes szent miseáldozattal szeptember hó 4-én nyittatott meg s 0-án kezdődtek a rendes előadások. A gymnasium kath. ifjúsága a téli hónapok kivételével naponként reggel 7V 2 órakor szent misét hallgatott. Vasár-és ünnepnapokon 8'/ 2 órakor jelent meg az isteni tiszteleten, ezután hit-erkölcsi oktatásban részesült. Az előadásokat rövid imával kezdte és végezte. Az iskolai év folytán ötször végezte a szent gyónást és részesült a legméltóságosabb oltári szentségben. A húsvéti szent gyónást lelki szent gyakorlatok előzték meg, melyeken a tanári testület is jelen volt. A szokásos körmenetekben a tanári kar vezetése mellett áhítattal vett részt. 1891. évi január hó 23-án gyászba borult az ország. Ugyanis főma"gasságu Simor János úr, a római szentegyház
