Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1890

— 34 — az et végső szótagot megkapjuk a szó azon részét, a mely alanyként szokott a mondatban előfordulni: köv; előbb pedig azt láttuk, hogy kö alakjában használjuk alanynak. Csakugyan ezen utóbbi alakja használatos. Miben különbözik ezen alakja az előbbi köv alaktól? Abban, hogy nincsen r betűje s hogy ő-je van. Kimaradt tehát a v betű és a rövid ö hosszú ó'-re változott. Ezen nyelvi sajátságot pótló nyújtásnak nevezzük. Azt pedig, hogy k'i — et helyett kö-vet szót mondunk, vagyis, hogy egy betűt közbeszúrtunk: hanyböv ül esnek. (Példákat: lovat — ló; jön — jő stb.^ Az is megtörténik néha, hogy nemcsak egy-egy magánhangzót vagy mássalhangzót hagyunk ki. hanem egy vagy több szótagot is, mi által a szó megrövidül, összébb vonódik. Ez különösen a nép nyelvében, a tájszólásokban fordul elő pl. e helyett kegyelmed azt mondja a nép kelmed vagy kèd. Ezen nyelvi sajátságot összevonásnak nevezzük. (Begyakorlás!) (A későbbi tárgyalás folyamán még némely hangtani tüneményt fogunk érinteni.) Ha valamely hangot kimondunk, igyekezzünk azt lehető legtisztábban kimondani. Ne adjunk a szóhoz kimondáskor semmit, de el se is vegyünk belőle. A hosszú és rövid magánhangzókra kell különösen figyelnünk az olvasásnál. A melyik szótagban liosszu magánhangzó van, azt a szótagot magát is hosszúnak mondjuk és haugoztatjuk. A mely szótagban rövid magánhangzó van, azt a szótagot magát is rövid szótagnak mondjuk és hangoztatjuk. Ne mondjuk mindazáltal a hosszű szótagot tűlságosan hosszasan, se a rövid szótagot túlságos röviden. Azt tartsuk szem előtt, hogy egy hosszú szótagot két annyi idő alatt hangoztassunk, mint egy rövid szótagot. Csak, lia valamely rövid szótag után több mássalhangzó következik, akkor már a mássalhangzók miatt nem tudjuk a rövid szótagot, oly rövid idő alatt kimondani, mintha nem állanának utána az illető mássalhangzók. Ez esetben annyi idő kell a rövid szótag kimondására, mint egy hosszú szótag kimondására^Az ilyen szótagot helyzeténél fogva hosszú szótagnak nevezzük. Azon szótagokat pedig, melyekben ékezett, te*