Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1889

— 8 — lovasság, melyet a benszülöttek csak most látván először, a görögök kentaurjaihoz hasonló szörnyetegeknek gondoltak. Cortez amilyen vitéz katona, olyan ügyes diplomata is volt; ezt bizonyítja azon tény, hog}

7 csakhamar szövetségeseket szerzett a benszülöttek között, felhasználván némely törzsek elégedetlenségét. Mindenekelőtt egy máig is fennálló erődöt épített serege számára Vera-Cruzban, azután Tlaskalaba az elégedetlenekhez sietett s velők eg}

Tesülvén a főváros Tenochtitlan ellen indult, melynek erejét nagyon emelte az, hogy tó fölé volt építve, s csak három mesterséges ut vezetett hozzá, melyeket nem anynyira fegyver, mint inkább csel által foglalt el. Montezuma ezeket hallván mindenáron ki akarta kerülni az idegenek látogatását, gazdag ajándékokat küldött a spanyoloknak, finom ruhákat, aranyat, ezüstöt, drágaköveket roppant mennyiségben, melyek még inkább felingerelték a spanyolok kapzsiságát. Erre Cortez megizente, hogy ő nem ellenséges szándékkal jött, hanem mint követ s serege csak szokásos kiséret, s hogy az illem nem engedi, hogy a legnagyobb király követe kihallgatatlanul küldessék vissza, hogy továbbá az igazság terjesztése végett jővén kötelességének tartja azt hirdetni s a bálványokat lerombolni. Ezen beszédre Montezuma föl bátorodván egész kíséretével kiment eléje s ünnepélyesen bevezette székvárosába, hol tágas kőépületet adott neki s embereinek lakásul. Itt Cortez elzárván magát azon gondolkozott, hogyan lehetne legkönynyebben elfoglalni ezen roppant nagy és gazdag birodalmat. Legjobbnak látszott előtte a császár elfogása, mit valóban nagy vakmerőséggel végre is hajtván, vele azután mint bábszerrel bánt. Temérdek drágagyöngyöt s aranyat követelt, mit a szegény császár, mást nem tehetvén, meg is adott. Épen akkor értesült arról, hogy Velasquez más vezért küldött helyére, tüstént odahagyta tehát Mexicót s pár száz emberével az uj vezérre ütött, azt megverte s csapatát magáéhoz csatolta. Növekedvén bátorsága s hatalma rögtön megkezdette a birodalom meghódítását. Midőn egykor távol volt övéitől, Alvaredo alvezére meglepi az összegyűlt benszülötteket s egy részét legyilkolja,-de a benszülöttek, elmúlván az első pillanat félelme, összeszedik magokat, fegyvert fognak, megrohanják a spanyo-