Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1889

— 24 — hol nagy meglepést okozott egy festmény, melyen a hierogly­phek közt az aegyptomi metszéseken oly gyakran előforduló kék szarvasbogár s egy T jegy tűntek fel, továbbá egy nagy la­tin kereszt, melynek csúcsán kakas állott, szárairól pedig összetekergetett pálma függött le. a nagy kereszt közepén egy másik keresztecske szárai lotus virágban végződtek : jobb oldalon egy pap virágot nyújt a kereszt felé. balról pedig fején aegyptomi tiarát viselő nő lotus levélre fektetett kisde­det tartott. Itzatlanciben az épületek csiszolt kövekből álla­nak s a legkisebb, mely felül sikban elterülő. 100 lépcsónyi magaslaton fekszik, 24 m. hosszú, 5 m. magas, a diszítések és hieroglyphek pedig ázsiai pazarsággal lepnek el mindent. A nagy piaezot négy nagyszerű épület diszíti számtalan be­metszett állatalakkal, nég}'szögü kövekkel van kirakva, s minthogy minden huszadik évben tettek le egy követ, a vá­ros építésének ideje 2000 évnél előbbre tehető. Mexico épületeit illetőleg új-, közép- és őskort külön­böztetnek meg. Az elsőbe az azték nép, a birodalom alapító­jának emlékeit, a másodikba a toltekek s más népekéit, a harmadikba pedig Palenke, Guatimala és Jucatan emlékeze­tet meghaladó s mintegy 3000 éves emlékeit sorozzák, min­den kor épületeinek jellege az egyszerűség, tömegesség, komoly­ság és szilárdság. Ilyen volt Mexico, .midőn a spanyolok elfoglalták s Cortez méltán bámulta a lépten-nyomon talált rendet, ipart, művészetet oly korban, melyben ezek még Európában sem voltak valami magas fokon, joggal állíthatjuk őket Aegyptom s India népei mellé. Mi nem akarjuk a mexicói műveltséget érdemén felül .s túlságosan magasztalni, sőt inkább ol}' tulaj­donságokat találunk abban, melyek elaggott népeknél tapasz­talhatók s távol állanak az európai népek egyszerű nyíltsá­gától, de nagy igazságtalanság volt e népet barbárnak, mű­velődésre képtelennek nyilvánítani és a tudatlan hódítók embertelen birvágyának zsákmányul oda dobni. Ezek felosz­tották magok közt a meghódított földet s embereket, kik ül­tetvények^ egészségtelen bányák müvelésére kényszerítve hulláikkal födték be az odavezető utat. Elnyomásukra kegyet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom