Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1889

— 18 — múlva értesítették. Az agave nedvéből részegítő italt készítettek, melyet leginkább ünnepélyek alkalmával ittak. A bálványképeket roppant mennyiségben készítették két sajtó által, egyik az elő, másik a hátsó képet alakította, de nem volt rajtok semmi arány, öt főnyi törpe alak, roppant nagy orr, csúcsos fő jellemvonásuk. A féldombormüveken az emberi alakok különös jellege az igen éles arczszög, minek következtében alig van homlokuk. A sziklákon óriási állatok, tartományok, melyeknek e sziklák határát jelölték, czimerei, katonai diadaljelek, csaták, jelképek és főleg hieroglyphek nagy számban találhatók bemetszve. Mexico hódítás előtt való tervrajza, mely a nálok használt festett papirivek egyikén maradt fenn, bizonyítja, mily jól értettek a földméréshez és helyrajzoláshoz. Színes mázzal bevont edények, melyek keveset különböztek az első etrusk edényektől, oly finomak és könnyűek, hogy esztergályozottaknak mondhatnók. Legnagyobb haladást tettek az aztekek az építészet terén, de fájdalom e tekintetben jobbára romok maradtak ránk, különösen. Tenochtitlan épületeire vonatkozólag, mert a spanyolok kincsvágyó dühtől hajtva mindent romba döntöttek, melyet Humboldt igy kárhoztat: „Ugyanazon rombolási szenvedélytől indíttatva, melyet a rómaiak Syracusae-, Carthagoés Görögországnál tanúsítottak, azt hitték a spanyol hódítók, hogy Mexico elfoglalását csak épületeinek rombadőltével fejezhetik be teljesen." Építészeti emlékeik leginkább templomokból pyramisokból, palotákból, szobrokból állottak, melyek legnagyobb számmal Tenochtitlan, Otumba, Tescuco, Palenke, Cholula és Tlascala városokban voltak. Hogy fogalmunk legyen ezen városokról, megkísértjük Tenochtitlant, a fővárost, mely legszebb és legnagyobb volt, főbb vonásaiban leirni. Számtalan kis tornyok által ékesítve s művészi utak által körülvéve feküdt Tenochtitlan, a szárazfölddel három, két lándzsányi ut kapcsolta össze, közbe-közbe hidakkal; volt számos viziutja, csatornája, melyeken óránként a csolnakok ezrei siklottak keresztül-kasul, mint Hollandia, China és Alsó-Aegyptom némely városaiban. A városnak régi alakja nagy részben még most is megvan, lőutczái, melyek mo. saras területeken