Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1888

— 9 -hozta,' ki adta ezt vagy azt: az Istenke nevénél semmi sem lesz kedvesebb a gyermek előtt. Ne gondolja senki, hogy ez önzésre vezet. A g}-ermek szivének mélyéig hatván az Isten szeretete, ha tudva minden jónak végokát, tudja, hogy „0 kelti fel egyenlően napját jókra s gonoszokra, ad esőt igazaknak s hamisaknak," nem akar jog talanul, mások karára rés zesülni a jóban, nem lehet irigy, nem lehet önző. A vallásos érzés paradicsommá teszi a gyermek szivét, magát az eget varázsolja bele. Előbbre, előbbre viszi a jóban s a ki vallásos érzelmekkel távozott a szülői luizbó

1, egyedül képes utóbb az örvény széléről visszalépni. Az édes anya apró kis történetkékkel, a biblia egyes, jól kiválasztott részeinek elmondásával elérheti ezélját, megerősítheti gyermeke vallásos érzelmét. Az anyai szeretet, ailVai tekintély vezetése mellett önkénytclcn Istenhez emelkedik a gyeimek, s ha érzi szivében. tanítsa meg az imádságra. Ne hosszan, hogy a gyermek megunja, de ügy, hogy érezze édes anyja imádságában a szeretet bensőségét, odaadást. A vallásos érzelemre alapíthatja a gyermeki szív minden érzelmét. A reményt, mely nem enged csüggedni s kitartással sikerre vezet. A szeretetet, mely ne zárjon ki senkit; mely örül az örvendővel, résztvesz másnak fájdalmában s megtanítja a gyermeket, hogy „a mit nem akar magának, ne tegye embertársának :" mely senkit nem sért, a sérjlemért boszut nem áll. A vallásos érzelemből majdnem önkényt fejlik a jó és rossz, szabad és nem szabad érzése. Kezdetben érzés, de meggyőződéssé, élő lelkiismeretté erősbül. Könnyen megszereti a gyermek a jót, megutálja a rosszat. Nem jutalom fejében, nem a büntetéstől való félelem miatt, hanem a jó szép, kedves lesz előtte, a rossz rút. így aztán nem kell mindig pórázon vezetni, nem .fog minden lépésnél megbotlani: teszi a jót mint lelkiismerete sugallatát. S ezzel eljutottunk a gyermek akaratáig, az akarat