Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1885

— IO — savas Káli) főzzük, hátramarad a puszta sejtfal, mely mint már azt Grunowtól ') megtanultuk egész fölületén erősebben vagy gyöngébben pontozott. De a finomabb pontozást csak jó és erős nagyítás s ferde világítás mellett lehet észre venni. Kisebb nagyítás mellett is azonnal észrevesszük a csomókat, barázdákat, bordákat, erősebb pontsorokat. A Naviculaceáknál például a sejtfal pánczéli oldalának két végén egy-egy csomó (végcsomók) van, a közepén is egy (középcsomó.) Ezeket a hosszúsági tengely irányában' vagy avval párhuzamosan íutó középvonalak kapcsolják össze. Az Epitliemiáknál erősen befelé domborodó bordák pontsorokkal váltakoznak. A Pinnulariáknál a szélektől a középvonal felé futó barázdák találhatók. Ezekről különböző időben különféleképen vélekedtek a tudósok. Kützing és Ehrenberg nyilásoknak tartották a végcsomókat és a középcsomót. Grunow 2) azokat csomóknak nevezi és megvastagodott helyeknek tartja. Bailey :

i) kimutatta azt, hogy ha a sejtfalat fluorsavval kezeljük a csomók legutoljára oldódnak föl, tehát legvastagabb részei a sejtfalnak. A csomók lefelé domborodnak, kívülről a végcsomók egy sikban vannak a pánczél egyéb határoló részeivel, a középső mélyebben fekszik. Schumann 4) ezekkel ugy bánt el mint lencsékkel. A Pinnularia latanál azok gyújtópont távolságát is meghatározta. A végcsomóknál a világító lángnak csak egy képét nyerte, de a középsőnél kettőt. Ebből azt következtette Schumann, hogy a középcsomó belsejében hasadék, vagy cső húzódik ') Grunów, Heber neue oder ungenügend gekannte Algen, Familie Naviculaceen. Verhandlungen d. zoo/.-botan. Gesellsch. ». Wien. 1860. 505. 1. 2) Gruuow, Naviculaceen Verhandl. 1860. 507. I. 3) Idézve Pfitzernél 46. I. Schumann, Diatomeen der hohen Tatra, herausgegeben v. K. K. Zool-bffW Gerselischalt in Wien. 1867. 73. I.