Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1885

— 47 — szög-zugos szalagokká vannak összefűzve. Ide tartozó nem a Tabellaria Ebg. XIV. Melosira Kiitz. család. Sejtjei hengeresek. Pánczéljuk köralaku, domború * vagy lapos. E pánczélnál fogva vannak a sejtek igen vékony és láthatatlan, vagy pedig vastagabb, látható kocsonya koronggal egymáshoz fűzve úgy, hogy sokszor hosszú ionalakat képeznek. Az összekötő öv hosszú és vékony, a Melosira varians-nál Ag. 1 '^-szer olyan hosszú mint a pánczél. A sejtfalhoz simuló plasmacső, a régi pánczél mellett vastagabb. Itt tehát a plasma összehalmozódott és itt van a sejtmag is. Az endocromot többnyire köralaku, vagy szabálytalan határu lapok képezik, melyek minden rend nélkül vannak a falhoz simuló plasmába beágyazva. Spóraképzéskor a sejtek gömbalakra duzzadnak föl. 1. Melosira Ag. Pánczél domború. Oszláskor a sejtmag a pánczél közepéről az övi oldal közepére vándorol, mindig a fal mellett haladva, mig az endocromlapok az övi oldal közepéről elhúzódnak a pánczél felé. Miután a sejtmag megoszlott, fellép a választófal. Auxospóra képzéskor a sejt hosszirányba növekedik, miáltal a pánczélok egymástól eltávolodnak úgy, hogy az övi oldalok csak végeikkel érintkeznek s a belső tartalmat vékony hártya veszi körül. Erre a sejt elkezd szélességben is növekedni és az összekötő öv leugrik. A növekedő sejt fala a fiatalabb pánczél felől mindig jobban kigömbölyödik, a másik pánczélhoz pedig hozzásimul. Miután a fellépő választófal, mely párhuzamos a pánczélokkal, két részre osztotta az auxospórát, megkezdődik a pánczélképzés.