Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1885
- 45 tül futó bordákat találunk, melyek a sejt belseje felé vastagodnak. A sejt hossztengelye irányában futó vonal e bordákat nem szakítja meg, tehát alattuk húzódik el (Diatoma). A bordák között finom pontsorokat találunk. Az övi oldalról tekintve derékszögű négyszög alakot mutatnak. — Nagyobb részüknél középső plasmatömeget találunk (kivéve a Fragilariát). Sejtmag világosan felismerhető. Az endocromlapok számos apró magból, vagy lemezből állanak, melyek az övi oldalhoz simulnak és látszólagosan két vagy három sorba, minden különös rend nélkül vannak elhelyezve. 1. Fragilaria Lijngb. Pánczélja ellipticus vagy vonalszerű. Az ide tartozó egyetlen édesvízi fajnál a Fragilaria virescens-nél Ralfs, a sejt hosszában a pánczél közepén egy, sokszor alig látható és néha többszörösen görbült vonal húzódik végig. E mellett a pánczél igen finom és sűrűen álló pontsorokkal van ellátva. Az endocromlapok szine zöldes. Sejtjei szalagokká vannak egyesülve. 2. Odo/itidium Külz. Pánczélja ellipticus, erős, befelé ugró és keresztben az egész pánczélon áthúzódó bordákkal, melyek az övi oldal szélén fogsor gyanánt tűnnek föl. Sejtjei szalagokká vannak egyesülve, mely szalagok kettősen domborúak és keresztbe fogazottak. A sejt belsejében plasmatömeget és ebben sejtmagot találunk és számos barnássárga endocromlapot. 3. Diatoma D. C. Pánczélja hosszúkás, ellipticus vagy lándzsa alakú vagy egyenes vonalú, rajta mint az Odontidiumnál keresztbordák húzódnak, csakhogy ezek sűrűbben állanak és nem oly erősek. Belső szerkezetére nézve megegyezik