Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1885

— 4 — vannak hozzá erősítve, vag}^ pedig közöttük szabadon élnek és mozognak. Mindnyájan oly kicsinyek, hogy csak a mikroskóp segítségével lehet őket szemlélni. A szines és pnlia belső állományt szilárd és törékeny sejtfal veszi körül, ez szép és változatos rajzokkal ékeskedik. A sejtfalon belül apró szemcsékben bővelkedő plasma-réteg található, melyben a sürübb szines lapok az úgynevezett endocromlapdi vannak. A sejt közepe táján a plasma összehalmozódik és a középpiasnuít képezi, ebben sokszor sejtmagot (nucleus) magosával (nucleolus) találunk; és azon kivül vékony, rövid, sötét vonalakat. A sejt egyéb része viznemü folyadékkal van kitöltve, melyben kisebb nagyobb olajcseppek úszkálnak. A sejtfal. Hogy a Diatomaceák szerkezetével közelebbről megismerkedhessünk, válasszunk ki egy nagyobb és közönségesebb fajt a Pinnularia viridis-t. Ktz. E csinos s az édes vizekben élő fajnak külső szilárd sejtfala ellipticus dobozhoz hasonlítható, s épen ugy egymásba tolható két félből áll, mint a doboz. Az ilyféle dobozt az asztal sikjára helyezve három főoldalról tekinthetjük. Ha egyszerűen a szokott módon helyezzük el és felülről nézzük, keskeny, hosszúkás és ellipticus lapot látunk. Az ugyanily helyzetben levő Pinnulariánál e lapnak megfelelő ellipticus és rajzokkal ékesített lapot pdncz-éli oldalnak nevezem. Térjünk vissza ismét a dobozra. Az asztal sikján álló doboznak felső lapjával van még egy a felsővel párhuzamosan álló és az asztal sikjával köz. vetlenül érintkező lapja, mely alakjára nézve az előbbivel megegyezik. Ennek megfelel a Pinnularia alsó és szerkezetre nézve a felsővel megegyező pánczélja, — Ha most a dol^zt oldalára fektetjük, tehát előbbi helyzetéből kilenczven foknyi szög alatt kifordítjuk és ismét fölülről