Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1885

— 28 — dolható el ugyanis, hogy hártyán keresztül (Dippel szerint a sejtfal, mint mondva volt, teljesen zárt) a viz oly erővel hatoljon ki, hog}

7 nehéz quarcz darabokat mozgathasson. A sejtfal nyílásán kinyúló protoplasma tehát az. a melynek főrésze van a mozgási tüneményekben. Hogy azonban ezt a mozgást miképen eszközli a protoplasma, azt Pfitzer megoldatlan kérdésnek tartja. Egy része a Diatomaceáknak nem mozog szabadon, hanem különféle tárg}

Takhoz, leginkább vizi növényekhez van erősítve. Ezeknek megvan az a képességük, hogy bizon3

Tos kocsonyanemü állományt választanak ki. Igy a Gromphonema sejtjei fa ágaihoz hasonlító kocsoii3

Ta állomány végein ülnek. A Diatoinák, Tabellariák sejtjeiknek szögletén levő kocsonyatömeg által függnek össze. Az Achnanthes- és Cocconeis-félék, mint valami szalaggal, ug}

T vannak evvel a kocson}

7atömeggel vizi növényhez erősítve. A Frustulia egész kocsonyatömegbe van beágyazva. Anyagát illetőleg Rabenhorst ') enyvnemü állománynak mondja és azt hiszi róla, hogy a kovahüvely választja ki. Pfitzer 2) szerint a Gomphonemánál kettős körrajzu hártyaréteg által van határolva. Idősebbeknél a barnás belső csövet színtelen szélesebb hüvely veszi körül. Hogy a sejtfal ugy választja-e ki, vagy a külső sejthártya réteg felduzzadásából keletkezik-e, nehéz eldönteni. A Dlatomacea sejtnagyságbeli Ingadozásai. Említve volt már az auxospóra képzésnél, hogy a Diatomaceák nagysága általában ezen arány szerint változik 1: 2. Tekintsük most ezt egy kissé közelebbről. Schumann 3) 470 faj közöl egynél a legkisebb hosszuságHabenhorst, Susswasser Diatomaceen 2. 1. ') Pfitzer i. in. 90. I. —«?) Schumann, Beiträge stb 712. és köv. 1.