Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1885

szeillesztett keskeny kúpokhoz hasonlítanak. A kovapánczél képződése alkalmával ugy hozzá feszül a külső hártyához, hogy alig ismerhető föl. Miután az erős domborodás gyöngébbé válik és szélességben is növekedik a pánczél, megkezdődik a sávozása is. A pánczélképződést az auxospóráknál következő módon szépen észlelte Pfitzer ') a Navicula cuspidata var. /

9 ambigua-nál Elír., mit utána itt röviden közlök. A teljes lioszszuságát elért auxospóra itt is alapjukkal összeillesztett kettős kúphoz hasonlít és sima hártyával van körülvéve. E hártyán belül megy végbe a pánczélképződés úgy, mint minden más Bacillariaceánál és pedig egymás után. E pánczélok közöl a nagyobbik kezdettől fogva átfogja a kisebbiket. Maga a pánczélképzés következő módon történik. A plasma az auxospóra egyik oldaláról a hártyától a közepe felé visszahúzódik, de a végek felé a hártyával még érintkezik. Most ezen a félen kiválik a pánczél. Az igy képződött pánczél erősen domború és kétszer tompaszög alatt meghajlott. A fejlődés a közepéről indul ki és ugy halad mindig tovább a végek felé. Ha már az egyik pánczél teljesen kész, akkor a plasma az ellenkező részről is hasonló módon visszahúzódik és itt kiképződik a másik. Összekötő öv nem látható és nem is képződik, de a nagyobbik pánczél szelével befogja a kisebbiket, A pánczélok most kiszabadulnak a hártyából az által, hogy először kiszélesednek, másodszor lelapulnak. A hártyából kiszabadult elsöd-sejtek azonnal oszlanak és két oszlás után a rendes alakot öltik föl. Az endocromlapok vándorlása a szokott módon történik t. i. a pánczélhoz húzódnak. Ez az oszlás abban különbözik mégis a rendes oszlástól, hogy az összekötő övek nem tolódnak ki egymásból: 'J Pfitzer i. ni. 62 és köv. 1.