Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1885

— ig — Az oszlás a sejt kiszélesedésével kezdődik. A sejttar. talom növekedik és ezáltal a két pánczél egymástól mindig jobban eltávolodik. Tekintsük ez oszlást közelebbről a Pinnularia viridis-nél. Az igy kiszélesedett sejtnél az endocromlapok az övi oldalról a pánczéllioz húzódnak, ugy hogy az övi oldalon, annak hossztengelye irányában egy széles, szintelen és világos szalag keletkezik. Ha ilyenkor a pánczéli oldalára fordítjuk a sejtet, azt látjuk, hogy azon a középvonal mentén a világos szalag eltűnt, hogy tehát az endocromlapok már egészen a pánczélhoz húzódtak, de a pánczélt közepén még sem fedik egészen, mert a két szél világos. Az endocromlapok e vándorlása Píitzer ') észleletei szerint néhány órát vesz igénybe. A sejtmag oszlását a Pinnulariánál még határozottan nem észlelhették, mert itt a magok igen homályosak. Ezután az endocromlapok kiszélesednek és e kiszélesedés közben széleik szaggatottakká lesznek, e folyamat szintén egy pár óráig tart Píitzer 2) szerint, midőn széleik már majdnem érintkeznek, megkezdődik a sejtoszlás. Ezelőtt közvetlenül a középső plasmatömeg más alakot nyer, a mennyiben mindig jobban a pánczélhoz húzódik, tehát középső része keskenyedik. Ekkor megkezdődik a falhoz simuló plasmaréteg elválasztása és mint élesen határolt fekete vonal halad a sejt közepe felé. Egy izben 5 óra 32 perczkor lépett fel az előbb leirt állapotban levő Pinnularia viridisnél a fekete választó vonal az övi oldal mindkét szélén. Ez gyorsan és egyenletesen haladt előre, 5 perez múlva elérte mind a két sejtfél közepét, 5 óra 41 perczkor, tehát 9 perez múlva mind a két fekete vonal elérte a középső plasmát, ez utóbbi mindjárt hozzá simult a választófalhoz ügy, hogy néhány perez múlva alakja egészen megváltozott; t. i. nem mutatott egy a ') I'fitzer i. in. 53. I. Pötzer i. ni. 53. I. 2*