Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1884

- 23 — lássál (discessio), azaz a szavazók különválva az egyik vagy másik párthoz csatlakoztak. Az előre megállapított sorrend szerinti szavazások befejezése után a szavazatok számláltattak meg és a jelenlevők általános többsége határozott. A határozathozatalra mindenekelőtt megkívántatott, hogy a senatorok teljes számmal legyenek jelen, és ha a rendes formalitások megtartásával megejtett tanácskozásnak eredménye ellen a szavazás előtt senki óvást nem emelt, akkor ezen határozat senatus consultumnak neveztetett. Ha azonban valami formahiba követtetett el, vagy pedig még a határozathozatal előtt a consul vag3^ a néptribun óvást tett, de azért a senatus mégis hozott határozatot, az ilyen határozat senatus auctoritásnak hivatott, A senatus törvényes határozatai, nehogy meghamisíttassanak és ez által talán a plebejusok kárt szenvedjenek, Ceres templomában helyeztettek el és a plebejusi aedilisek őrizetére bizattak. Még csak azt akarjuk röviden fölemlíteni, hogy a senatusnak jogköre igen sokoldalú volt: Fölügyelt a vallásra, határozott béke és háború fölött, főfölügyeletet gyakorolt az államjavakra ; a törvények csak akkor birtak érvénnyel, ha előbb azokat a senatus szentesítette; befolyással volt a törvénykezésre és választásokra is az illető gyűlések idejének és elnökének kijelölése által stb. Fentebb az intercessio gyakorlásáról a comitiakban értekezvén, említettük, hogy leginkább két főtényezőt látunk szerepelni t. i. a gyűlést vezető hivatalnokot és a népet; itt is elmondhatjuk, hog}- két íőtényező vonja magára leginkább a figyelmet t. i. a senatust összehívó és vezető hivatalnok (magistratus) és maga a senatusi testület. Továbbá, hogy a minő szoros viszony volt a fentebbi két tényező között, kevés kivétellel ugyanolyan