Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1884
— i8 — teben nyerték azon jogot, hogy a comitia tributa-kon utódaikat és ezek kisegítőit, illetőleg szolgáit megválasztathassák ; nem különben a jus agendi cum plebe alapján gyakorolták a jus edicendi-t, vagyis azon jogot hogy a legközelebbi comitia-k megtartására a napot meghatározhatták és közzételiették. . ^ J us ae endi cu m Plebe alapján gyakorolták a néptribunusok azon jogot is, hogy a comitia tributakon oly törvényjavaslatok vitettek keresztül, melyek szoros értelemben a centuriata-khoz tartoztak volna. A égre a jus agendi cum plebe nyomán vivták ki magoknak a néptribunusok azon jogot is, hogy a comitia tributa-kon vádlóképen léphettek föl. A fölemlítettekből eléggé kitűnik a néptribunusok roppant hatalma, mely ugy tulajdona volt minden egyesnek, mint az egész testületnek; azért élhettek e jogukkal ép ugy egyenkint, mint testületileg. De lia testületileg kellett az intercessio ügyében határozni, az intercessio csak akkor volt érvényes, ha azt egy sem ellenezte. Az intercessio gyakorlása a comitiakban. A népgyűlések rendesen a comitiumon tartattak mely a fórumnak egy részét képezte. A népgyűléseken, melyek az egész populusnak gyűlései voltak, választattak a tisztviselők, hozattak vagy módosíttattak a törvények hataroztak béke vagy háború fölött, sőt később főbenjáró ügyeket is tárgyaltak. Az említetteknél még fontosabb joga volt a népgyüléseknek a királyválasztás. A cunába osztott polgárok fejenkinti szavazás utján gyakoroltak jogukat s igen vagy nem-mel döntöttek az illető előadott ügy fölött. Kezdeményezési joga tehát a polgárságnak a comitiakban ép ugy nem volt mint nem volt a senatusnak. A comitiakban minden törekvés oda irányult, hogy
