Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1881

— 16 — . egyik esetben az ingerlés nem volt csekélyebb mint a másikban, azért érzéklésnek is léire kellett jönnie: mert épen oly jól elgondolható* hogy a reczehárlyának nagyobb kiterjedésben való ingerlése által az érzéklésnek valamely szükségképeni és azelőtt jelen nem levő feltétele lön megvalósítva. A "bizonyító erő gyöngesége talán még jobban kitűnik, ha kérdezzük, mi az oka annak, hogy a kérdéses, csak a térre nézve korlátoltabb, de nem kevésbbé erős, sőt erősebb érzéklés a tudatba nem jöhetett? Mi egyel sem tudunk felhozni és úgy látszik, kevésbbé fogható fel, hogy a reczehárlyának korlátolt ingerlése, daczára az érzéklés keletkezésének, megakadályozta a tudatot, mintsem az, hogy magát az érzéklést akadályozta meg.

1" ') De Gut beriet fel nem foghalja, hogy miért ne jöhetne létre tudattalan érzéklet, ,,inert, úgymond, 1 ) physikailag bizonyos, hogy a különböző hullámrendszerek (ingerek) egymás melleit és egymást keresztezve terjednek tovább a szembe és fülbe. De magában az idegben sein olvadnak össze mozgásaik; mert hisz a különböző hullámok számára az idegek különböző szálai vannak rendelve, hogy azok elkülönítve vétethessenek föl. Egy hangs/.inezetet ugyanis két hang által is nyerhetünk, melyek közül az egyiket a jobb, a másikai pedig csak a bal fülfel halljuk. 2) Ha az ideg ingerlései a lélekbe való belépés előtt olvadnának össze, akkor a lélekre nézve nemcsak nehéz, hanem absolut lehetetlen is volna az összeolvadásból származóit érzékletet ismét alkotó részeire bontani; minden támaszpont hiányoznék erre nézve neki, mert minden r resultans végtelen különféle p + q és ismét még különbözőbb p^q^s vagy p^q^SrV slbre bonihaló föl. Tehát csak az gondolható, hogy a tudattalan egyes érzékietek valóban a lélekben vannak és csak öszszeinüködésük által válnak a ludalra nézve mint az érzéklet erősbödése vagy mint minősége észrevehetőkké." 2) Hogy az ') Psychologie, pp. 153—4. ^Die Psychologie, pp. 57—58.