Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1880

— IÓ — Gabiiba ment, hol egykori kegyetlenkedéseiért életével lakolt. Róma kormányára most a Lucretius, praefcctus urbi által comitia centuriatara összehívóit nép Lucius Junius Brutust és Lucius Tarquinius Collatinust hivta meg, megválasztván őket consuloknak s így a senatus és népgyűlés által korlátolt, nem örökölhető egyeduralmat, melynek birtokosai abban élethoszsziglan megmaradtak, fölváliotla a köztársasági kownányforma, élén két, csak egy évre választott, 449-ig praetornak nevezett consullal. Minthogy a két teljesen egyenlő hatalmú consul — par potestas — a király köztársasági képviselője, a királyságra vonatkozó egyes dolgokat, a mennyiben azok vagy megegyeznek a consulok korában divott szokásokkal, vagy azoktól eltérnek, a consulatus tárgyalásánál fogom fölemlíteni. A mi a consulok lemondása, illetőleg a király halála által megürült legfőbb hatalmi állás betöltését illeti, annak 4 mozzanatát kell megkülönböztetnünk : az interregnumot — a kormányszünetel-, a erealiot- választást-, az inauguratiot- beavatást- és a palruin auetoritasl vagy lex curiata de imperio-t — a főhatalom átadását. A consulok — és így a többi fölsőbb magistratus- tisztviselő- is hivatalos évük letelte előtt, némelykor még annak közepe előtt, sőt az uj hivatalos év elején is, mely változások határozott szabály hiányára mutatnak, maguk választatták meg utódaikat; a király halálával azonban interregnum állott be, mely alatt a patríciusok állal saját keblökből megválasztott 10 féríiu egyenként felváltva 5 — 5 napi időközökben mindaddig működött mint inlerrex — ideiglenes kormányzó —, inig az általa összehítt comitia curiata az uj királyt meg nem választotta. Megemlítendő, hogy ezen királyválasztó gyűlést a király halála után működő első inlerrex nem híhalta össze, minlhogy az első 5 nap a király temetése miatt gyásznap — dies funesli — s mint ilyen szerencsétlen — rorfasti — volt, a mikor comilia nem tartathattak. A consulok korában az interregnum csak akkor állolt be, ha a vá-