Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1879
— 2 fi — hegyi törzsek is vegyültek és így elmondhatjuk : A mai görögöknek nincsen joguk magukat a marathoni hősök és Epaminondas, Philopoemen unokáinak tartani s azok hirével büszkélkedni. — Messenia völgyületét, ha vizeit és lapályait tekintjük, földrajzilag jobban megáldottnak kell mondanunk Lakoniánál. Itt fő folyó a Pirnacza (Pamisus), mely hatalmas víztömeggel kezdődik, mikor először a föld sziliére jut. Messenia völgyiiletének éjszaki része Stenyklarus, a déli pedig Makaria nevet visel ; e keltő közölt Szeghi (Ithome) hegy 1481.3 m. (4564 láb) magas, ezt a természet várrá alakította, e körül folytak a bárom messenei háború harczai. Itt említésre méltó népesebb helyek : Kalamata, Niszi és Philiatra Navarinótól E.-ra a tengerparton. Uj-Görögország jelenleg következő nomarchiákra oszlik : Attika és Boeolia. Euboea, Phthiotis és Phokis, Akarnania és Aetolia. Argolis és Korinlhia, Korfu, Achaja és Elis, Arkadia, Messenia, Lakonia, Kyklades, Kephalonia, Zanle. A nomarchiák ismét 4 — 7 eparchiára vannak osztva. A Balkán félszigethez tartozó szigetek függélyes tagosulásáról már feljebb volt szó, most itt csak Kréta- vagy Candiáról szólunk röviden. E szigetet a törökök Kiridnek nevezik, ez 1841 óla, midőn az aegyplusi uralom után ismét a konstantinápolyi kormány birtokába jutott az „Ejalet Kirid* 4-et alkotja. Kréta szigeten hosszában Ny-ról K.-nek a Balkán félsziget kelet-nyugoti irányú hegyeinek legdéliebbike vonul át. Ennek egyes részei : Aszpra Vuno (Leuca M.) melyben Madarasz hegy 2632.5 m. (8100 láb) magas, tovább K.-re van Psziloriti (Ida) 2610.5 m. (8060 láb) magas hegy, végre Laszithi (Eteocretes) és Szitia (M. Dicte). A sziget főhelye Megalokasztron (Candia), ehhez közel láthatók Knossus romjai, mely Hellas virágzása idején főváros vala. Candiától E.-ra Dia (Standia) sziget márvány- és alabastrombányáiról hírneves. Ida hegy délkeleti lábánál a római uralonwdején virágzó Gortyna feküdt, Tovább Ny.-ra vannak :
