Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1879

— 2 fi — régi fontosságát megőrizte, róla nevezték el a törökök Közép-Görögországot Livadiának. Boeotia völgyiiletének fontos földrajzi helyzetére mutat a többi között az is, hogy egykor egész Hellas sorsát intéző csaták itt vívattak. Igy Plataeaenél 479-ben, Koronea mellett 448- és 338-ban, Leuktránál pedig 371-ben történtek nevezetes ütközetek. Minthogy e völgyülelet környező hegyek. mint Uj-Görögországban szerte szét láthatni, erdőiktől megfosztvák és igy a hajdan vígan csörgedező hegyi források, melyek jótékonyan öntözték az áldott vidékeket, jelenleg pusztítva rohanó zuhogokká (lorrens) lőnek, a vizek ugyanis a hegyek csupasz oldalain eső után, ugy szólván, egy pillanat alatt egyesülnek és törtetnek lefelé; innen van, hogy a szárazság miatt a hegyoldalakon növényzet alig észlelhető és most az egész vidék pusztai színezettel bir. — Olt, hol a Korinthusi földszoros (Isthmus) a szárazföldtől különválik K. felé Elateas (Cithaeron) hegység vonul, mely odább Ozea (Parnes) nevet visel; e két domborzat közt vezet Boeoliából Attikába a föut; azért rakatta meg 404-ben Trasybulus Phyle várdáját, mely ama uton uralkodott, őrséggel. Parnestöl D.-re terül el Attika legnagyobb síksága, mely a Kephissus nevű folyó által öntözve az ó-korban olajfa-erdők és gabonaföldekben gazdag vala. E sikon egy elszigetelt sziklán az Akropolis, Athen (Alhina most, előbb Athenae) főváros fellegvára emelkedett. Athen a világ leghíresebb városainak egyike, minthogy Hellas sorsa soka innen intéztetett és a művészet, tudomány itt talált kiváló művelőkre. Maga a város, mely a fellegvár alatt terült el, Katapolisnak neveztetett, fénykorában tizenhárom kapuval és három következő kikötővel ékeskedett: Phalerum, Munychia és Piraeus. Az Akropolis egykor az athenei királyok lakóhelye vala, itt emelkedtek a „város védő''* Athene istennő és Poseidon templomai (Parthenon és Erechtheum). A Parthenonban állott Phidias óriási, filcsontból és aranyból készült Minervája. A 4*