Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1879

— 2 fi — a régiektől Trajan kapujának nevezett szoros a Balkán íogerénczén át E.-nak Szófia vidékére vezet, Karlovo, Keszanlvk, a Csipka hágótól D -re, e várostól említett hágóra való feljutás roppant fáradságos, mig az éjszaki feljárat kényelmes, innen magyarázható Szulejman török vezérnek meghiúsult kísérlete, melynél fogva az seregével a Balkánon akart áthatolni; Szlivno, Kaszan, Karnabad, Aídos — Kelet-Rumelia közepén és déli részében a már többször említett Philippopel (Philippipolis), tartományi fővároson kiviil, mely a már Fülöp, tnakedoni király állni építtetni kezdett erődítményeivel a szófiai uralkodó-pont felé vezető utakon uralkodik, népesb városok : Tatar-Baszardsik, Chaszköi. Eszki Szaghra. Janiboly. Burgaszon kiviil a Fekete tenger partján említhetjük Miszivri várt és Anchiola várost. A Kelel-Rumeliálól D.-re fekvő drinápolyi vilajet főhelye Drinápoly (I. sz. 100,000) gyönyörű kertek és elragadó virány közepett, több fontos ut csomópontján épült; e város földrajzilag kedvező fekvése miatt 1366-tól Konstantinápoly elfoglalásáig az Ozmánok (török) birtokainak fővárosa vala, tőle a Maricza D.-nek fordul, ennek partján Dimótika, mint XII. Károly, svéd király tartózkodási helye történetileg ismert hely. A drinápolyi vilajet nyugoti részében Iszmilan, Maszlanly, a keletiben pedig Uszun Köprü, Airoboly, Csorlu, Liileli, Szarai, Visza Midia a Fekete tenger partján. Kirk-Kilisszeh, Bunarhisszar, végre Tirnovo az Iszlrandsa hegység keleti lejtőjén, népesb városok. Az egykori Thrakia földjén most előszámlált városok lakosságának száma, ha eltekintünk Keszanlyk, Eszki Szaghra. Szlivno, Philippopel (40 ezer I. sz.). Drinápoly, Kirk Kilisszeh és Dimótika lakosságának számától, mely 10— 40 ezer közt változik, nein haladja meg a lizezeret. A Sár Daghtól D.-nek vonul egy hegyláncz, mely a Balkán félsziget délibb részeinek viz-választékát képezi és annak mintegy csontvázát alkotja; ez egy egyenes vonalú éjs^k-déli irányú hegylánczolat, melynek folytatásait egé-