Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1879

A. A Balkán félsziget. A föld, az emberi tevékenység színhelye, egyike a legalsóbb rendű csillagoknak, ugy hogy csekély volta miatt elenyészik a világ rengetegét vizsgáló csillagász lelki szemei elölt ; de azért még sem kevésbbé érdemes a tanulmányozásra, mint az ég csillagai, minthogy részeinek csodálatos berendezésében s egészének fölséges összhangzatában, mint egy kis világban, a nagy világnak, azaz, a világegyetemnek törvényeit találjuk kifejezve. Ha nem akarjuk vakon élni életünket nem ismerve jelen tevékenységünk színhelyén, a földön véghez menő tünemények okait, kell, hogy érdekeltséggel viseltessünk a földrajz iránt, mely arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség mikép lelt az őt környező természet által fejlődésében befolyásolva és továbbá mikép iparkodott ezen hatás alól szabadulni. Hogy a jelzett érdekeltséget tanítványaimban fölkeltsem és a bekövetkező szünnapok alatt a földrajzból tanultak miként való ismétlésére nekik irányt adjak, irom le a Balkán félszigetről jelen jegyzeteimet. Vízszintes tagosulds, alak, határok, tengeröblök, szorosok és fokok. Az általános földabroszra vetett tekintet meggyőzi a nem teljesen szórakozott szemlélőt, hogy földünk csaknem valamennyi nagy félszigete, p. Grönland, Kamcsatka, Korea, sőt hozzátehetjük, a három déli szárazföld (continens),u. m. Afrika, Ausztralia s Dél-Amerika Dél felé nyúlnak, és hogy a három éjszaki continens a maga tagosultságában külön- külön is az 1*