Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1879

- 35 — erődítményei, melyeket már Fülöp, makedoni király, emelte­tett a thrákok ellen. Ezekből láthatjuk Szófia, uj főváros sze­rencsés geographiai fekvését, uralkodik ugyanis e város a Balkán félsziget szivén, minthogy a főfolyók völgyiileteikkel innen a szélrózsa majdnem minden iránya felé nyitnak utat. Hunyady János hősünk az úgy nevezeti ,.hosszú hadjárat" al­kalmával 1443-ban egészen Szoíia síkságáig jutott le és all. Mohamed szultán által megszállott Demir Kapit is vivalla. Ek­kor a szultán derék hada Philippopelnél foglalt állást. — Isz­ker és Maricza vízválasztójától K. felé a Balkán hegység (Haemus) vonul, mely az ujabb utazók szerint nem annyira geréncz-hegy, mint inkább egy magas feltérség, mely E. felé enyhén ereszkedik alá és ez oldalról tekintve nem is lát­szik hegységi jelleggel birni ; ellenben déli oldala merede­kebb és telve van -majdnem függélyes sziklafalakkal és tá­tongó mélységekkel. A Balkán széles hátán D.-ről tekintve mély horpadások láthatók, ezek képezik a hágókat gyakran 4000 láb magasságban a tenger színe felett ; e hegyen át tulajdonképeni szorosok, azaz, a hegyet egészen lábáig be­vágó átjárások neiu vezetnek. A hágók meredek sziklafalak­kal környezvék, ilyenek: Gabrova bolgár várostól D.-re levő Csipka hágó. ettől Ny.-ra Ka lofer, kelet-rumeliai várostól E. felé és Etropol, bolgár várostól D.-nek vezető hágók.— Az imént említett Sztara Planiua hegység, melyei az Iszker folyó medre Szoíia felett átszel, ugy tekinthető, mint a Balkán ága, ez éjszak-nyugoli irányban haladva a Timok (ez Szerbia és Bol­gárország közi határfolyó) völgyületét szegélyezi és mind­inkább letörpül, míg végre a szerb hegyekkel egyesül. — A Balkán hegység hágóin átvezető utak roppant fáradságo­sak, innen az mindig népeket elválasztó hegy vala, most is halárt képez Bolgárország és Kelet-Rumélia között. A Hae­mus odább K.-re törpülni kezd és főgeréncze két részre ága­zik. Az éjszaki ág Kis Balkánnak neveztetik, melyen átve­zető utakon Surnla vár uralkodik, innen e városnak 1828­3*

Next

/
Oldalképek
Tartalom