Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1879

— 2 fi — nyúlnak át félszigetünk éjszak-nyugoti csúcsába; ezen hegy­lánczolat által tehát a Balkán félsziget hegyrendszere az Al­pesekkel, Európa legtömegesebb emelkedésével, lép összeköt­tetésbe. A Dinári havasok keskeny, meredek, zordonan szét­szaggatott párhuzamos lánczolatot képeznek, telve el-eltűnő folyómedrekkel és földalatti barlangokkal. Lejjebb e havasok Dalmátia partvidékét szegélyezik ; ennek szigeteit, melyek kö­zöl a Querneroi öbölben említhetők Veglia és Cherso, odább D.-re Brazza, Lesina. Lissa, végre Curzola, ugy tekinthetjük, mint párhuzamos hegylánczolalok maradványait, melyek mé­lyebb bevágódásait a tenger foglalta el, míg magasi) részeik a szigeteket képezik. Fiume városunktól DK.-re a tenger­parttal párhuzamosan elnyúló nyugoti hegypárkány Yellebít­nek neveztetik, ettől keletre levő felsík keleti oldalát Ka­pella nevű hegysor szegélyezi. Dalmátia partjaitól beljebb a hegységek oldalai erdőktől megfosztvák ; a záporok lemosván onnan a termőföldet, csupa sziklák tűnnek az utas szemébe. A vidék kiaszott, még ivó víz hiányában is szenved ; a la­kosság sziklába vágott szárazkutakban fogja fel az esőiét és ezzel csillapítja szomját. Csak a tengerpart mellett talál­hatók, főleg a folyók torkolatainál termékenyebb áradmányos földek, így Sabbioncello hosszan elnyúló félsziget hátterében a Narenla folyó torkolatánál. Azonban a völgyekben és a hegyek oldalún előforduló termőföldön teremnek: bor, olajfa, jobban D -re pedig czitrom-kertekkel is találkozhatni. A le­irt hegység legmagasabb csúcsai körülbelül 6000 lábnyira emelkednek. A folyók felső folyása, mint a Szpalatro vá­rostól délre a tengerbe torkolló Celináé és a már említett jNarentáé hosszvölgyekben, míg alsó folyásuk keresztvölgyek­ben történik. Aina hosszvölgyeket, melyek két egyenközü, de különböző földtani képződésü hegyláncz fog közre, min­den kétségen kívül eredeti völgyeknek kell tekintenünk, oly redői azok a föld kérgének, melyeket a jobbra és balra föl­emelkedett két hosszú hegy oldalai természetszerűen alaki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom