Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1879

- 18 — sziget folytatásául tekinthetjük a régente tüzhányós Imbros és Lemnos szigeteket. Az említett szoros nevéhez az emberiség nem egy nevezetes eseményének emléke fűződik. Az Jolkosból (most Yolo), Thessalia kikötőjéből kiinduló argonanták Athene istennő védőszárnyai alatt az ős hajdan mesés előadása szerint az E.-ról jövő hullámtorlatok daczára szerencsésen jutottak ezen szoroson át a Propontisba, azaz, a Fekete tenger előpitvarába. Itt, a Hellcspontus partján a hellenek nevezetes gyarmatokkal bírlak : itt léptek át a perzsák Darius királyuk alatt (515. lír. sz. e.) Európa földjére a scylhák ellen harczolandók ; itt építé említett király fia, Xerxes, (480.) két hídját ; itt. Aegospotamos torkolatánál veretett tönkre az atheneiek hada a spartaiak által (405 ), mely csata után Athen a győzők kezébe került és falai Lysander, spartai király állal feldulatlak. Itt kellek át Barbarossa Frigyes alatt (1189.) a keresztesek Kis-Ázsiába, mig viszont a lörökök (1357.) Európába. Ez utóbbiak egy földrengés okozta zavar által segítve elfoglalák Gallipolit és ezt megerősítve kikötőjét hajóhaduk főállomáshelyévé lelték. A Dardanellák szorosa háromszor szélyesebb a thrák szorosnál és partjain II. Mohamedlől emelt „régi" és IV. Mohamed szultántól épített „ujabb ' várdák állal van védve ; vidéke nem oly regényes szinezelii mint a Bosporusé ; a hideg víz áramlata itt azonban erősebb, minthogy a Propontisba mindkél part felöl vízben gazdag folyók ömlenek. A Dardanellák szorosán át az Aegaei tengerbe juthatni a Márvány tengerből. Az Aegaei tengert mikép már az ókorban, ugy inost is görög ajltu lakosokkal bíró partjairól görög „Földközi tengernek" nevezhetnők ; ill e tenger éjszaki partjain egyik görög gyarmat a másikat köveié, itt volt a régi Alhenae hatalmának súlypontja. A régi görög gyarmatok közt kitűnt Amphipolis, mely a 422-ben közelében vivőit csatáról hires: e város hanyatlása után Szeresz játszott szerepet Orphana kikötőjével, melyhez közel vala Thasos