Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1879

- 17 — medánok száma körülbelül kétszáz ezerre rug. a felvett számból a többlet keresztényekre számítható. A Galatában lakó zsidók száma igen csekély, e különben speculans nép kalmárkodásának nem kis gátot vetnek e városban és általán az egész Balkán félszigeten a görögök és örmények. A konstantinápolyi keresztények mind külön-külön községeket képeznek, a görögök, bolgárok és frankok (ez utóbbiak alatt Európa nyugoti államainak itt tartózkodó polgárait értjük) önálló — részint egyházi, részint világi — tisztviselők által kormányoztatnak. Legnagyobb befolyást a görögök gyakorolnak, kiknek patriárchája az egész országbeli görög lakosok feje vala, ezen görög főpapok még a bolgárok közé is küldöttek hivatalukak többnyire pénzért vásárló püspököket, kik azután hiveik és alantos papjaik pénznadályaivá lőnek. A görögök Fanar külvárosról, mely tulajdonképeni központjuk, „fanaritak^-nak neveztetnek. A zsidók is önálló politikai községet alkotnak. Itt tehát az egyesített központi kormány soha sem volt kifejlődve, és ez az, mi a legújabb időkig Konstantinápolynak annyi bajt okozott. A thrák félszigeten a főváros környékén népesb helyek : Szilivri, Bőjük, Csekmedse^ Csatadsa. A Konstantinápolyi szoros déli bejáratát a törökök „Bogaz^-nak nevezik, mely elölt az argonauták kalandos hadmenetéből ismeretes, tajtékzó hullámok alakjával biró, kyanaei sziklák emelkednek. Szkutaritól D.-re a Propontisban feküsznek még az ugy nevezett Herczegszigetck, melyek nyájas falvakkal, csinos nyári lakokkal és szép kertekkel rakvák ; azért e szigetekre örömest rándul ki a főváros lakossága. A Propontis nyugoti partján jelentékenyebb város Rodosztó, 20,000 lakossal, virágzó kereskedéssel. Itt halt el II. Rákóczy Ferencz fejedelem. E várostól D.-re a Márványtengert környező partok közelednek egymáshoz a történelmileg szintén nevezetes Dardanellák szorosát (Hellespontus) képezendők. Ny. felől ezt a Gallipoli félsziget (Chersonesus Thracica) választja el a Szároszi öböltől (S. Mêlas) ; e fél— 2