Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1879

— 2 fi — Iíaspi pedig zárt tenger, nem különben a Fekete tenger is ilyennek tekintendő az oroszokra nézve, mig annak kulcsa, a Konstantinápolyi szoros hatalmukba nem kerül. Konstantinápoly elfoglalása egy részt, más részt pedig a dunai torkolatoké, mely által Dél-Európa keleti kereskedelmét önkényöktől tennék függővé, volt az oroszok I. (Nagy) Péter czárjok idejétől a törökök ellen oly sokszor és mindig jogtalanul megindított hódító háborúinak valódi oka és czélja. Azonban Oroszország, mikép a legutóbbi véres orosz-török háború kezdetén is hallhattuk, hogy említett czélját leplezze, ürügyül használva a vele rokon nyelvű és egy vallású török alattvalók megvédését, háborúinak a törökök ellen álszenteskedö teletéssel „vallási" színezetet adott. Az elmondottak folytán meggyőződhettünk, hogy Konslantinápolynak világhelyzeti jelentősége csakugyan nagy, és hogy földrajzi fekvése alkalmas arra, hogy olt egy világváros keletkezzék ; innen van azután, hogy e város fekvését különböző nyelvű irók és költők nem is szűnnek meg virágos nyelven magasztalni és ,,a világ városa", „földi paradicsom", „a városok gyöngye", „hét halmon épült város" s több efféle névvel illetni Konstantinápolyt. E város az aranyszarvöböl partjaitól fokozatosan emelkedik moseak- és minareltekkel ékeskedve. Az öbölből E.-ra vannak : Galata városrész, mely egykor a genuaiak városa vala, jelenleg is a kereskedő világ székhelye, ettől EK.-re van Pera, az idegen kövelek palotáival, innen Et\y -ra Fanar, a két utóbbitól E.-ra fekszik Ejub külváros. Az ázsiai parton Szkutari szintén Konstantinápoly külvárosai közé számítható. A városnak különös diszét képezi a sok bazár, vagyis vásártér, melyekben Kelet iparczikkei áruilatnak ; épületei közt legnagyobbszerü a Sophiatemplom, melyet még Justinianus kelet-romai császár 532. év körül épíltetett, e templomot a római sz. Péter egyház méltó versenytársának mondhatjuk; mondják, hogy Justinian császára felszenteltetésnél elragadtatva a remek épület nagyszerűségétől