Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1879

— 2 fi — Nisava Szófiáig visz, innét a Balkánon átvezető szorosokon a Maricza (Hebrns) völgyébe juthatni; ez utóbbi folyó ENy.ról DK.-nek foly Drinápolyig, s minthogy e város és Konstantinápoly között csak alacsonyabb domborzatok léteznek, rajtok át könnyen lehetett még vasutat is építtetni. A most leirt szárazföldi útvonal, mely e völgyületeken át Konstantinápolyt Belgráddal és igy közvetve honunkkal hozza összeköttetésbe, fontos volt már a régi időkben ; e mellett az ezen útvonal mentén emelkedett Nis, Szófia, Drinápoly stb. virágzó városok tanúskodnak. Noha, mikép már említettük, Belgrad alatt a dunai hajózás elé az Orsovai szoros sok akadályt gördít, azért nem kevésbbé fontos a dunai útvonal is a népek közlekedésére nézve, minthogy a vizi ut a nagyobb súlyú és nem sürgős áruczikkekre nézve előnyösebb, mert olcsóbb, a szárazföldinél. Ezek lilán vizsgáljuk azon utvonalat, mely a Fekete tenger éjszaki partjaitól indul ki. E tenger éjszak-nyugoti parijánál egy nagy öböl van a most felvirágzó Odessa városnál, hol a Dnyepr folyam a tengerbe torkollik. E folyam völgyüiele Oroszország szivébe nyit utat, mely állal az oroszok ősei a kelet-romai császársággal jöttek érintkezésbe és igy ezen útvonal nagyban eszközlője vala annak, hogy az oroszok Romától, a kereszténység központjától elpártolt szakadár görög-keleti vallás hiveivé lőnek, Konstantinápolyból kapván térítőket. Dnyepr folyam vidéke Ny. felől a Bug és Dnyeszterrel áll kapcsolatban, K. felől pedig a Don folyóval, mely Szarepta városnál közelíti meg a Volgát, és igy a Dnyepr vonala összeköttetésbe helyezkedik az Azovi és Iíaspi tengerekkel; ennélfogva az odessai kikötőből kiinduló és a Fekete 'tengeren Konstantinápoly felé tarló vizi ut Oroszország és utóbb nevezett város között a közlekedésre nézve fontos. Már a régi gyakorlatias görögök felismerték ezen útvonal előnyeit, a Dnyepr folyam torkolatánál ugyanis Olbia nevü kereskedelmi kikötőt